Nézettség

  Egy hónap után nyilvánosak az oldal nézettségi adatai. Alább a honlap 2010. szeptember 11-től számított indulásának adatsora. Naponta átlagosan 40-en látogatták az oldalt, persze ezt az adatot a választás előtti hét és az azt követő néhány nap statisztikája húzta fel ilyen magasra, kiváltképp a vasárnap este. A valós adat a választások előtt és után napi 20-30 látogatóra tehető.

Az oldal statisztikája számokban

Az oldal statisztikája oszlopdiagramon

Az oldalra a google.hu-ról 816-szor, a facebook.com-ról 416-szor, a blog.hu-ról pedig 358-szor kattintottak az elmúlt egy hónapban.

Hivatkozó statisztika

A legolvasottabb cikkek (TOP 12) az elmúlt egy hónapban a következők voltak:

1.   A nép egyszerű gyermeke, 153-an olvasták

2.   Kételyek között, 136-an olvasták

3.   Sajtótájékoztató (Fidelitas), 112-en olvasták

4.   A Fidesz paksi fellegvára, a II-es vk., 109-en olvasták

5.   Kíméletlenül kimondva, 108-an olvasták

6.   Egy a tábor és kettő a zászló, 87-en olvasták

7.   Kleiszthenész és Faller Dezső, 83-an olvasták 

8.   Váratlan balegyenes jobbról, 81-en olvasták

9.   Térképcsarnok, 73-an olvasták

10. Kern itt, Kern ott; 64-an olvasták

11. Paks Kártya, Kozmann György újítása; 63-an olvasták

12. Kié lesz a vár? Szemtől szembe; 61-en olvasták

  A választások elmúltával és mivel a dolgozatomhoz kellő anyag is összegyűlt az oldal működése eredeti célját elérte. Ezért a blog működése nem lesz ennyire aktív. Mostantól napi szinten nem lesznek új bejegyzések, a frissítés ritkulni fog az aktuális események és az érdeklődés függvényében.

Térképcsarnok 2010

  Itt található a 2010-es önkormányzati választás alkalmával Paks belterületén az egyéni választókörzetekben született eredmények alapján összeállított, általam készített választási térképsor.

Nem mentek el

Spiesz József (Fotó: paks.fidesz.hu)

  A 2010-es választás egyik legváratlanabb fordulata, hogy a szavazás a külső településrészek választókörzetében, melyet 1994 óta nem nyert meg pártpolitikus, most masszív fideszes győzelemmel végződött. Spiesz József, a Fidesz jelöltje a voksok 56,12%-át gyűjtötte össze. 2006-ban Spieszt, Kovács Sándor, lokálpatrióta jelölt (mostanáig önkormányzati képviselő) 332 szavazatot szerezve, összesen 10 vokssal verte meg. Kovács múlt vasárnap mindössze 137 szavazatot szedett össze, ez 195-tel kevesebb 2006 októberi eredményénél. Lássuk hová tűnhetett ez a közel fős 200 szavazócsoport.

  Érdemes külön vizsgálni a 3 szavazókör eredményeit. Biritó, Cseresznyés és Csámpa közösen alkottak egy szavazókört, Gyapa és Dunakömlőd egyaránt saját szavazókörrel rendelkezett. 2006-ban a gyapai és a dunakömlődi szavazókörökben is győzött Spiesz egyaránt 3%-os különbséggel és a biritói, cseresznyési és csámpai szavazók fordították meg a versenyt Kovács javára.
  2010-ben Kovács Gyapán szavazóinak 81%-át, Dunakömlődön 58,5%-át és a biritói szavazókör területén 45%-át veszítette el. Spiesz József Dunakömlődön és a biritói szavazókörben önmagához 2006-os eredményéhez viszonyítva egyaránt 17%-kal növelte szavazótáborát, míg Gyapán 43%-kal.
 
  Joggal feltételezhetjük, hogy a biritói szavazókörben Horváth Zoltánnak, a Jobbik jelöltjének indulása csapolta meg Kovács szavazóbázisát, Horváth ugyanis 23%-át elvitte a leadott szavazatoknak. Ha a jobbikos jelölt nem indult volna, akkor könnyen elképzelhető, hogy Kovács Sándor ismét megnyerte volna a biritói szavazókört, mivel együttesen 67 voksot gyűjtötte össze, míg Spiesznek 49 szavazatot sikerült összeszednie, ami mindössze 7 voksnyi javítás a 2006-hoz képest.
  Horváth indulása azonban nem magyarázza meg a Gyapán és a Dunakömlődön elszenvedett nagy mértékű szavazatveszteséget, ahol a jobbikos jelölt csak 4- illetve 6%-ot szerzett. Lipták János, PVM-es jelölt összesen 14 voksot gyűjtött össze Kömlődön, míg Forster József szocialista jelölt mindössze 10 vokssal többet, mint szocialista elődje 2006-ban, így az ő eredményeik 2006-hoz képest alig befolyásolhatták a Kovács Sándor és Spiesz József között folyó párviadalt.

  A kialakult eredményt egy dologgal tudnám csak magyarázni. Kovács Sándor szavazóinak egy része most átpártolt Spiesz Józsefhez, egy másik jelentősebb része pedig egyszerűen nem ment el szavazni. Ez utóbbit bizonyítja, hogy Dunakömlődön 2%-kal, a biritói szavazókörben 3%-kal,  Gyapán pedig 11%-kal kevesebben mentek el voksolni, mint 2006-ban. A külső település részeken összesen 4%-kal voksoltak kevesebben, mint 4 éve.
  Hogy ennek a nagyarányú változásnak mi a pontos oka, annak kiderítése Kovács Sándor házi feladata az elkövetkezendő 4 évben.

Jobbik kudarc

Gáspár Viktor, jobbik elnök

  A 2010-es önkormányzati választás legnagyobb vesztese Pakson minden kétséget kizáróan a Jobbik. A párt az öt induló szervezet közül az egyedüli, mely nem tudott bejutni a várost irányító testületbe. Az áprilisi választásokhoz képest fél év alatt 1000 szavazót veszített el a párt a településen.

  A választást eleve hátrányból indították, mivel a paksi 7-es számú választókörzetben nem tudtak jelöltet állítani, ami a kompenzációs listájuk szempontjából a mostani eredmények alapján komoly problémát okozott. Igaz, a másik hét jelölt sikeresebb szereplése pótolhatta volna ezt a hiányt. A nagyobb gondot az jelentette, hogy a Jobbik jelöltjei három helyen utolsóként, négy helyen pedig utolsó előttiként tudtak csak végezni.

  Most azonban nézzük meg mely tényezők vezettek még a paksi Jobbik meggyengüléséhez. A közvélemény-kutatók már a tavaszi választások óta országos tekintetben jelezték a Jobbik népszerűségének csökkenését. Ezzel párhuzamba helyezhető, hogy Pakson is csökkent a párt népszerűsége.
  Úgy ítélem meg, hogy ehhez a súlyos vereséghez hozzá járult, hogy a párt paksi alapszervezete nem folytatott igazi kampányt. Az utolsó hétre időzítették lakossági fórumaikat, a szórólapjaik is csak szeptember második felében jelentek meg. A helyi médiában sem kísérleteztek komolyabb megjelenéssel. Hirdetéseik nem jelentek meg semelyik sajtóorgánumban sem (például TV reklám, újsághirdetés) és óriás plakátjuk sem volt. Ebben persze közrejátszhattak az anyagi nehézségek, esetleg szakemberhiány is.
  Annak sem láttam semmi jelét más városokkal ellentétben, hogy a más helyeken a Jobbik aktivistáinak igazi magját képező, Pakson is működő, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagszervezete és a paksi Jobbik bármiben komolyabban összedolgoztak volna.

  Mindenek felett a Jobbiknak nem volt igazi mondanivalója a paksiak számára. A pártnak országos viszonylatban hat alapcélja van, mely Pakson nem tudott hatást gyakorolni a szavazókra.
A hat alapcél a korrupció (az ő megfogalmazásukban politikusbűnözés) felszámolása és a globalizáció visszaszorítása, a környezetvédelem, a határon túl élő magyarok érdekeinek védelme, a rendszerváltás befejezése (mely szerintük nem ment teljesen végbe) és a leginkább a médiafigyelem központjába került témájuk, a romák integrációjának sikertelenségéből adódó kérdéskör megoldása (az ő nyelvezetük szerint a cigánybűnözés visszaszorítása).
   Ezek a mondanivalók a paksiak számára nem jelenthettek igazi vonzerőt több okból kifolyólag sem. Városunkban az elmúlt évtizedekben egy nagy port kavaró korrupciós ügy sem volt, melyben az önkormányzat érintett lett volna. A település kiváló kapcsolatokat tart fenn immár hosszú évek óta határon túli magyar településekkel és közösségekkel. A munkanélküliségi ráta (elsősorban az atomerőmű révén) igen alacsony Pakson a térség településeit tekintetbe véve, így a globalizmus (multicégek) elleni harc, ami a Jobbik érvei szerint tönkreteszi a munkát adó hazai kis- és középvállalkozásokat sem kaphatott akkora szerepet. A környezetvédelem, legfeljebb az atomerőmű miatt lehetne érdekes pont, de a Jobbik, az LMP-vel szemben, nagyon taktikusan támogatja a nukleáris energia felhasználását, másban viszont ilyen szempontból nem tudott kapaszkodót találni a párt, mivel a város korábban nemzetközi zsűri által adományozott Virágos város címet kapott és más hasonló méretű magyar településekkel szemben még mindig tisztább és jobban karban van tartva. A párt valódi rendszerváltás jelszava sem lehetett ütőkártya a helyi alapszervezet kezében, mivel Pakson a rendszerváltozás óta nagyobb részben a jobboldal kezében összpontosul a város irányítása. Ez az érv például az országos rekorder Veresegyháza esetében lehetett volna mérvadó, hiszen ott 1966 óta ugyanaz a személy áll a város élén, Pakson viszont teljesen más a helyzet.
  A városnak a cigány népességgel sem alakult ki az elmúlt időszakban olyan mértékű konfliktusa, mint amilyen az ország észak-keleti régiójában lévő településeken volt tapasztalható. Ez valószínűsíthetően a paksi kistérség jobb anyagi helyzetéből adódó kielégítőbb szociális ellátásnak és a roma lakosság relatív tekintetben más településekhez viszonyított alacsony arányú lélekszámának betudható. Az elmúlt időszakban egy komolyabb konfliktusról számolt csak be a média.
  A Jobbik ezeknek tükrében valódi mondanivaló nélkül maradt.

  Az sem segítette a pártot, hogy jelöltjei közül a város közéletében korábban mindössze hárman vettek részt. Hunyadi László, aki 2006-ban függetlenként indult az I-es vk.-ban, Horváth Zoltán, aki Cseresznyés képviselője volt a Külső Településrészek Részönkormányzatában és Gáspár Viktor, aki a Jobbik elnökeként tevékenykedett 2009 óta. A többi jelölt új arcként vágott neki az önkormányzati választásnak.

  Fontos még megemlíteni azt a tényezőt is, hogy a pártnak meg kellett osztoznia a Paksi Lokálpatrióták Egyesületével is a voksokon. A helyi szervezet több olyan témára is lecsapott a Jobbik előtt, amely a párt országos programjával összeegyeztethető lett volna és amivel a PLE sikeresen kifogta a jobbikosok vitorlájából a szelet. (Erről bővebben itt.)

  A paksi Jobbiknak innentől kezdve négy éve van, hogy kiépítse saját elképzeléseit a városra vonatkozólag. Ha akkor sem sikerül a testületbe jutniuk, akkor könnyen elképzelhető, hogy Pakson végleg kiesnek az erős szervezetek sorából.

Hivatkozás:
*A Jobbik honlapja
*Említett konfliktus: intézkedő rendőrökre támadtak Pakson

Következtetések - II. rész (Képviselő választás)

Paks címere

  Pakson a polgármesterén kívül 11 önkormányzati képviselői hely van a testületben. 8-at az egyéni választó kerületekből, 3-at pedig a kompenzációs listákról bejutó jelöltek foglalhatnak majd el. A városban most kialakult eredményeken az országos közhangulat tükröződik. Az egyéni körzetekben a Fidesz jelöltjei mindenhol győzni tudtak. Listáról, az MSZP, a PLE és a PVM egy-egy jelöltje kerülhet az önkormányzatba. Az eredmények tükrében magamat is értékelem, mit és hol ítéltem meg reálisan vagy rosszul.

  Az I-es számú egyéni választókörzetben biztos befutó lett Barnabás István, a Fidesz jelöltje, ahogy az előre várható volt. Azt, aki alábecsülte Várszegi Lászlót, most meglepetés érhette, mivel a PVM jelöltje második helyre tudott befutni. A Jobbik egyetlen sikernek értékelhető eredménye is e körzethez kötődik. Hunyadi Lászlónak, aki pártja legerősebb jelöltjének bizonyult ezen a választáson, ha kevéssel is, de sikerült megelőznie a szocialisták jelöltjét, dr. Strasszer Tamást.

  A II-es körzet még négy évig biztosan megtarthatja a Fidesz paksi fellegvára címet a város belterületét tekintve, mivel Ulbert Sándor, bár arányait tekintve néhány tized százalékkal lemaradt Leber Ferenc mögött (aki a 7-es vk.-ban indult), a legtöbb szavazatot szerző fideszes jelölt lett (564 voks). Molnár József Péter szinte darabszámra is ugyanannyi szavazatot volt képes összegyűjteni, mint Szinger Ferenc négy évvel korábban (Szinger 2006-ban 181-et, Molnár 2010-ben 180-at). Igaz, ez az új körzethatárok miatt 2%-os gyengülés a lokálpatrióták számára, de továbbra is jelentősnek tekinthető szavazóbázist tudhatnak magukénak a körzetben, ami figyelembe véve, hogy Molnár a paksi politikában új szereplő, egyáltalán nem rossz eredmény és a jövőben egy országos szélirány váltás esetén fájdalmas csapást mérhet az egyelőre szilárdan álló Fidesz-fellegvár minősítésre. Molnáron kívül egyébként egy lokálpatrióta jelölt sem közelítette meg a 200-as szavazatszámot. Herczeg József, aki 1994 és 1998 között polgármester volt, feltevésemmel ellentétben, ha nem is sokkal, de át tudta lépni a 10%-os küszöböt és megelőzte az MSZP jelöltjét.

  A III-as meglepetés körzet eredményéről döntse el mindenki, hogy számára mennyiben volt meglepetés. Az biztos, hogy ez a választókörzet továbbra sem lesz fideszes erősség, habár Bordács József egyértelmű győzelmet aratott, mégis ebben a 2006-hoz képest is felfokozott Fidesz-párti közhangulatban, a körzethatár növekedésének ellenére elveszítette a Fidesz korábbi szavazótáborának közel 10%-át. 2006-ban 449-en, míg most egy nagyobb körzetben és kedvezőbb helyzetben csak 415-en voksoltak a kormánypárt jelöltjére.
  A legnagyobb vereséget a szocialista Faller Dezső szenvedte, aki 2006 óta választóinak 40%-át veszítette el. Igaz, ennek előjelei is voltak. Az áprilisi választásokon már látható volt, hogy az MSZP igencsak meggyengült a körzetben, persze az önkormányzati választásokon a helyzet teljesen más, mivel itt az induló személyének ismertsége, népszerűsége is számít. Az a trend, mely az utóbbi idők Magyarországát jellemzi, mégpedig hogy a nagypolitika behatolt az egészen apró közösségi szintekre is, most magával sodorta Fallert. E nagymértékű veszteségben okozó lehet az is, hogy a 2006-tól az önkormányzatban teljhatalommal bíró Fidesz frakcióval szemben, a szocialista politikus érdemben nem tudta hallatni a hangját, holott korábban, a 2002 és 2006 közötti ciklusban magának még az alpolgármesteri címet is kiharcolta menet közben. Így az utóbbi négy évben, a szocialisták gyenge felhatalmazásából fakadó eseménytelenség Faller Dezső kárára szolgált.
  Féhr György, Várszegi László mellett, indító szervezetének egyik legerősebb eredményét hozta a városban, mind szavazatszámokat, mind pedig szavazatarányt tekintve. A PVM a korábbi 3-as számú szavazókörzetben, ami kissé bővítve, de lefedi a mostani 3-as körzetet, 2006-ban is az egyik legerősebb eredményét hozta, de Féhrnek, aki eddig fideszes képviselő volt, sikerült ezt is túlszárnyalnia. Ezt akár pozitívan is lehet értékelni. 

  Hornyánszki János javított 4 évvel ezelőtti eredményén. Messze menő következtetéseket ebből mégsem mernék levonni, hiszen Kovács Sándor kivételével azok a lokálpatrióta jelöltek, akik indultak már 2006-ban (a nyolc jelöltjükből heten) megtartották, valamint közülük négyen jócskán növelni tudták szavazóbázisukat. Elképzelhető, hogy ez a növekedés annak betudható, hogy a korábbi élsportoló Kozmann György, ennek a csapatnak a támogatásával indult a megmérettetésen a polgármesteri címért és neve a csapat jelöltjeinek eredményét is felfelé húzta. Ez természetesen csak a következő választáson fog kiderülni, feltéve, ha megint ezt a gárdát indítja a PLE. 
  Wolf Henriett számára ez az eredmény kisebb kudarc lehet, mivel a rá eső szavaztok mennyisége nem tudta megközelíteni a szocialista jelöltre leadott szavazatok mennyiségét. Igaz a pártja által a városban elért eredményekhez viszonyítva nem szerepelt rosszul.

  A IV-es egyéni választókörzetben Kern József hozta a papírformát. Az általa elért közel 500 szavazat Ulbert Sándor eredménye után a második legnagyobb a többi fideszes jelölthöz viszonyítva. Igaz, szüksége is volt erre a szavazat mennyiségre, hiszen Haáz Ádám szocialista jelölt 282 vokssal követte őt a második helyen. Ez a közel 300 szavazat az 5-ös számú, vagy a 6-os számú egyéni választókörzetben, ha győzelmet nem is hozott volna, de igencsak kiélezetté tette volna a versenyt. Haáz ezzel a több mint 25%-os eredménnyel az MSZP messze legjobb paksi eredményét érte el, amivel párton belüli helyzete igencsak megerősödhet az elkövetkező időben a gyengébben szereplő Faller Dezsővel szemben.

  Az V-ös számú körzet sem hozott váratlan fordulatot. Csajági Sándor jött, látott és győzött. Érdemes még megemlíteni, hogy Szabó Sándor, a PVM jelöltje, eddig fideszes képviselő, relatív tekintetben erős eredményt hozott, mivel megverte a PLE jelöltjét, Reményi Jánost. Ez nem annyira Szabónak, mint inkább a Paks Városért Mozgalomnak fontos, hiszen a mozgalom 2006-ban itt mindössze 3,64%-nyi szavazatot szerzett.

  A VI-os választókörzetben mind szavazatszámot, mind pedig szavazati arányt tekintve a leggyengébb eredményét hozta a Fidesz. A most a paksi közéletben újként megjelenő Dr. Nagy Tibor, a Fidesz jelöltje, mindössze 41%-ot szerzett (336 voks). A jobboildal összességében erősen szerepelt, hiszen Szabó Péter, a lokálpatrióták jelöltje 20%-ot is meghaladó eredménnyel zárt, míg a jobbikos Bogáncs Tamás János is pártja egyik legerősebb eredményét hozta, ahogy az a tavaszi választás óta várható volt. Zsarnai Sándorné, ahhoz képest, hogy az őt indító politikai szervezet, az MSZP, áprilisban az itteni szavazókörökben 24%-ot ért el, a mostani 17%-os eredményével igencsak gyengén szerepelt. Bana János, eddig fideszes képviselő, idén már PVM-es jelölt, bár több mint 10%-ot szerzett, de az utolsó helyen végzett. A mostani és a négy évvel ezelőtti választások alapján úgy látom, hogy ez a városrész tipikus példa arra, amikor egy cseppet sem a jelölt személye, hanem a mögötte lévő logó dönti el a képviselői mandátum sorsát. (A körzetről szóló előzetes elemzés itt.)

  A VII-es számú egyéni választókerület képviselői székének sorsa nem volt kérdés. Leber Ferenc, fideszes jelölt magabiztosan nyert. A körzetet 1998 óta zsinorban negyedszer nyeri fideszes jelölt. A nagyobb küzdelem inkább a (kompenzációs listára érkező szavazatok szempontjából fontos) második helyért ment, amiből végül szoros versenyben, a szocialisták polgármester-jelöltje, Mezősi Árpád került ki győztesen.

  Narancssárga lobogó került a Lussoniumra. A VIII-as körzet Spiesz József, fideszes jelölt szintén egyértelmű győzelmét hozta, ami sokakat, velem együtt, meglepetésként ért. A legnagyobb kérdés, hogy hová lett 2006 óta szám szerint 195 főnyi Kovács Sándor szavazó. A lokálpatrióta politikus ekkora veszteséget még önmagában az országos közhangulattal sem magyarázhat, főleg ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a külső városrészeket leszámítva az egyesület Pakson szinte minden körzetben megerősödött vagy legalább stagnált szavazószámot tekintve. Ezért nem is kezdeném el ebben az írásban fejtegetni ennek az eredménynek a mikéntjét, mert a héten még egy külön írást fogok szánni ennek a körzetnek.

Következtetések - I. rész (Polgármesterválasztás)

  Két nappal vagyunk túl az önkormányzati választáson. Ideje kielemezni a Pakson történteket. A választás bár bizonyos szempontból már előre várható eredményt hozott, mivel teljesen megegyezett az országos tendenciákkal, mégis tartogatott meglepetéseket. Engem két pontja lepett meg a választásnak; a 8-as számú választókörzet igencsak egyértelműre sikeredett végeredménye és a kompenzációs listákon elért eredmények sorrendje (harmadik a PVM - 834 szavazat, negyedik a Jobbik - 598 szavazat). E két tényezővel még külön is fogok a héten foglalkozni. Előbb azonban tekintsük át a választást egészében, kezdve a polgármester-választással.

   A polgármesteri székért folyó küzdelemben Hajdú János, a Fidesz jelöltje, 4143 szavazattal tudott nyerni. Ez a polgármesterekre leadott voksok nagyjából 57%-a. Kozmann György, a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete által támogatott független induló, a voksok közel 30%-át, 2160 szavazatot gyűjtött össze, míg Mezősi Árpád, szocialista polgármesterjelölt a szavazatok valamivel több, mint 13%-át szerezte meg (974 voks). A választás tehát Hajdú magabiztos győzelmét hozta, hiszen közte és a második helyen végzett Kozmann között közel 2000 szavazat különbség volt. Hajdú legerősebb körzete a külső településrészek által alkotott szavazókörzet volt, itt a leadott szavazatok 70%-át gyűjtötte össze, de más körzetekben is elsöprő eredménnyel zárt. Korábbi körzetében, az 1-es vk.-ban 60%-ot, a Fidesz fellegvárnak tartott 2-es vk.-ban 57,5%-ot, a korábban ingatag pártállású városrészeket magába foglaló 3-as vk.-ban pedig 62%-ot szerzett. Leggyengébben az 5-ös számú egyéni választókörzetben szerepelt, ahol a szavazatok felét sem tudta megszerezni. Ezzel szemben Kozmann az 5-ös és 6-os választókörzetekben érte el legjobb eredményeit, itt mindkét körzetben meghaladta a rá leadott szavazatok aránya a 35%-ot. Ő leggyengébben a külső településrészeken szerepelt (21,5%). Mezősi Árpád legerősebb körzete a 4-es számú körzet volt, ami takarja a korábbi 5-ös számú választókörzet nagy részét, ahol Mezősi 2002-ben és 2006-ban egyénileg indult. Itt a szavazatok 20%-át kapta. Leggyengébben az 1-es számú körzetben szerepelt, itt 8,5%-ot szerzett.

   A részvételi arány egyébként azokban az óvárosi választókörzetekben volt a legmagasabb, amik Hajdú János erősségeinek bizonyultak, néhol még az 50%-ot is meghaladva. Abban a két lakótelepi körzetben viszont, ahol Kozmann legjobb eredményeit elérte, a részvétel a 40%-ot sem érte el.

   Az eredménysort fontos még a jelöltek mögött álló jelölő szervezetek tükrében is megnézni. Hajdú Jánost a helyi Fidesz indította és a Paks Városért Mozgalom is támogatta. A két szervezet egyéni jelöltjeire összesen 4277 szavazatot adtak le. Ennek csak 97%-a a Hajdú Jánosra leadott szavazatok mennyisége. Így ha azt vesszük, hogy nagyjából ugyanannyian szavaztak polgármesterre, mint egyéni képviselőkre (polgármesterre 7277-en, egyéni képviselőre 7245-en), akkor Hajdú esetében minimális átszavazásról (max. 3%) beszélhetünk.
  Érdekesebb a kép Mezősi Árpád esetében. A szocialista jelöltet 974-en támogatták, míg a párt egyéni jelöltjeire 1227-en szavaztak. Ez azt jelenti, hogy a szocialista szavazók nagyjából 20%, tehát ötöd része átszavazott, feltehetően a harmadik jelöltre Kozmann Györgyre.
  Kozmann 2160 szavazatot gyűjtött össze, míg az őt támogató egyesület jelöltjei összesen mindössze 1143 voksot szereztek. A független jelölt a mögötte álló szervezet teljesítményét 190%-kal felülmúlta, tehát jóformán dupla annyi szavazatot tehetett zsebre, mint a lokálpatrióták. Persze sem az az egyötödnyi szocialista átszavazó, sem az a 2,5% - 3%-nyi fideszes átszavazó nem lett volna elég ennek a teljesítménynek az eléréséhez, hiszen így csak 1500-1600 szavazat gyűlt volna össze neki. Ahhoz, hogy ez a 2160 voks felhalmozódjon az egykori élsportolónak, ahhoz a jobbikos szavazók támogatására is szükség volt (nagyjából 600 fő). Így már szinte pontosan kirajzolódik a 2160 voks eredete. Úgy vélem, hogy a polgármester választás eredménye teljes mértékben alátámasztja azt a feltevésemet, hogy a Jobbik és a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete egymás kárára indultak az önkormányzati választáson.

Hivatkozás:
*A 2010-es önkormányzati választás eredményei

Gyors kitekintő

Hajdú János (Fotó: Paksi Hírnök)

  Országosan 8 kisvárosban ítéltek meg úgy a helyzetet az elemzők, hogy számottevő esély van arra, hogy az elkövetkező önkormányzati ciklusban nem kormánypárti polgármester fogja irányítani a várost. Pakson és Gödöllőn az erős lokálpatrióta szervezetek, Ózdon és Tiszavasváriban a Jobbik, Vácon és Fóton a jobboldal megosztottsága, Esztergomban a fideszes polgármester ellen összefogó koalíció, míg Edelényben Molnár Oszkár indulása veszélyeztette a fideszes polgármesterjelöltek esélyeit. A nyolcból végül csak háromban lett kormánypárti polgármester, köztük Pakson is. Edelényben a független Molnár Oszkár, Gödöllőn a lokálpatrióta Dr. Gémesi György, Tiszavasváriban a jobbikos Dr. Fülöp Erik, Esztergomban a független Tétényi Éva és Vácon a független Fördős Attila nyert. Fóton a fideszes Cselőtei Erzsébet Mária közel 40%-ot szerzett jócskán megelőzve a másodikként végzett Civil Összefogás jelöltjét, míg Ózdon a szintén fideszes Fürjes Pál győzőtt és az esélyesnek gondolt jobbikos Kisgergely András csak a negyedik helyen végzett 13%-kal.
  Városunkban, Pakson, Hajdú János fideszes jelölt, korábbi polgármester a szavazatok nagyjából 57%-át szerezte meg, a kormánypárt szempontjából veszélyeztetettnek vélt települések között tehát a legegyértelműbb győzelmet aratta.

  Az országos közhangulatnak megfelelően szinte az egész ország narancsszínekbe borult. Kivételt a kistelepülések képeznek, ahol még mindig sok helyen nem pártok szerint indultak a jelöltek, hanem mindenki függetlenként. Igaz, a nagypolitika egyre jobban kezd begyűrűzni a falvakba is, ami korábban nem volt általános jelenség. A Paksi Kistérséghez tartozó falvak közül hat helyen már országos párt által indított jelöltre is lehetett szavazni. Igaz fordított esetre is van példa a közelben; Kistormás eddigi szocialista polgármestere most függetlenként indult (és nyert).
  Budapesten 4 kerületben (XIII.-as, XIX.-es, XX.-as, XXIII.-as) míg a megyei jogú városok közül csak Szegeden győzött szocialista polgármesterjelölt. Tartogatott azonban meglepetéseket is a választás. Több vidéki kisvárosban (Kazincbarcika, Makó, Szentes, Ajka, Dorog, Sajószentpéter) a Fidesz országos népszerűsége ellenére szocialista polgármester lesz.

Gratuláció

  Bár tegnap, a TelePaks TV adásában már megtörtént, de mivel felvilágosítottak, hogy az érintettek is figyelték az oldalt, ezért az illem megkívánja, hogy itt is gratuláljak Hajdú János polgármesternek, illetve annak, a 12 jelöltnek, akik az elkövetkezendő négy évben képviselőként dolgozhatnak majd a paksi önkormányzatban. Azoknak, akiknek most nem sikerült a testületbe bekerülni, azt tanácsolom ne csüggedjenek, ha még éreznek kedvet a politizáláshoz, a város sikeresebbé tételéhez, akkor egy rövid pihenő után folytassák civilként közéleti tevékenységüket, hogy négy év múlva sikeresebben vághassanak neki a választásnak. Az egyetemes politikai gondolkodás egyik alaptétele, hogy a jó kampány nem a választást megelőző két hónapban, hanem az azt megelőző négy évben is folyik, a jó közösségi munka által.

A testület:

Hajdú János, polgármester (Fidesz)
Barnabás István, képviselő 1-es vk. (Fidesz)
Ulbert Sándor, képviselő 2-es vk. (Fidesz)
Bordács József, képviselő 3-as vk. (Fidesz)
Kern József, képviselő 4-es vk. (Fidesz)
Csajági Sándor, képviselő 5-ös vk. (Fidesz)
Dr. Nagy Tibor, képviselő 6-os vk. (Fidesz)
Leber Ferenc, képviselő 7-es vk. (Fidesz)
Spiesz József, képviselő 8-as vk. (Fidesz)
Faller Dezső, listás képviselő (MSZP-VJE)
Kovács Sándor, listás képviselő (PLE)
Herczeg József, listás képviselő (PVM)

Hivatkozás:
*Országos Választási Iroda honlapján megtalálható eredmények

Ki a motiváltabb?

  Holnap választunk. A rendszerváltozást követő hatodik önkormányzati választás fog lezajlani Magyarországon és így Pakson is. A tapasztalatok a választási részvételt illetően különbözőek. Pakson 1998-ban még csak 46,61% volt a résztvevők aránya, majd ez a szám 2002-ben 50,73 %-ra nőtt. 2006-ban 54,07 % járult városunkban a szavazóurnák elé. A részvételt illetően egyébként az ország egész terültén fokozatos volt a növekedés az utóbbi két választáson. Török Gábor politológus szerint a mostani, viszonylag egyértelmű helyzetben, ahol az emberek kevesebb tétet tulajdonítanak a választásnak, csökkenhet a részvételi hajlandóság.

  Ha Török feltételezését megfordítom és azt veszem alapul, hogy akkor nagy a részvétel egy választáson, ha a verseny látszólag egyáltalán nem előre lefutott, akkor Pakson az országos átlagtól eltérően viszonylag magas részvételi arányra számíthatunk holnap. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a településen a politikusok az elmúlt hetekben komoly erőfeszítéseket tettek a választók mobilizálásának érdekében. Az utóbbi időben lakossági fórumok, sajtótájékoztatók, kampányrendezvények, tv-viták és tv-reklámok sorozata bíztatta a paksiakat a választáson való aktív részvételre. Török bizonyára az országos pártszimpátia alapján gondolta lefutottnak a választásokat, de Pakson ezzel szemben a Fidesznek és az MSZP-nek független jelölt indulásával is számolnia kell, ami teljesen felboríthatja az országos trend szerint kialakuló erőviszonyokat. Pakson egyébként 98'-ban és 2006-ban is meghaladta a részvételi arány az országos átlagot.

  A választáson való kisebb részvételi arány valószínűsíthetően Kozmann Györgynek kedvezne, míg a nagyobb részvételi arány a másik két jelölt számára lenne kedvezőbb. Hajdú János, fideszes jelölt számára fennáll a veszélye annak, hogy pártja szavazótáborának egy jelentős része a kialakult magyar közhangulat következtében, a biztos győzelem hitének nyugodtságával otthon marad, míg Mezősi Árpád, baloldali szavazói esetében éppen ellenkezőleg az jöhet számításba, hogy az országos hangulat révén előre elkönyvelt vereség miatt nem jelennek meg szimpatizánsok a szavazáson. Azok viszont, akik változást szeretnének látni a város élén, feltehetően sokkal inkább motiváltabbak lesznek. Mivel Kozmann Györgynek van esélye a győzelemre, - ami az elmúlt időszak felé irányuló fideszes reakcióiból is rendkívül kivehető volt - így az őrá voksolok érdekeltek lesznek holnap a választáson való megjelenésben.
  Ezért aztán sok múlhat azon, hogy a két nagy párt szavazói mennyire biztosak a szavazás kimenetelében és mennyire lesznek vasárnap tudatosak.

Hivatkozások:
*Török Gábor elemzése (2010. szeptember 26.)
*Az 1998-as választás eredményei
*A 2002-es választás eredményei
*A 2006-os választás eredményei

Polgármesterjelöltek vitája

  Csütörtökön este, a Városháza nagytermében tartották a polgármesterjelöltek választási vitáját. A vitán részt vett Hajdú János, jelenlegi fideszes polgármester, Kozmann György, a lokálpatrióták támogatásával induló független polgármesterjelölt és Mezősi Árpád, a szocialisták polgármesterjelöltje. A vita elején mindhárman ismertették programjukat, melyre részletesen nem térnék ki. Az jelöltek honlapjain és a kampányidőszakban kiosztott szórólapokon, valamint néhány részlet ezen az oldalon is megtalálható.

  Maga a beszélgetés néhány kérdés köré csoportosult, amikről a polgármesterjelöltek pro és kontra alapon vitáztak.

Mezősi Árpád

  Egyik központi kérdéskör a Kápolna utcában lévő bölcsőde üzemeltetésének újraindítása volt. A jelenlegi polgármester gazdasági okokra hivatkozva indokolta miért volt szükséges az óvoda bezárása, míg a másik két polgármesterjelölt humánus okokból kifolyólag az üzembe helyezés mellett rakta le voksát.
  Kisebb vita alakult még ki arról a fideszes és a szocialista jelölt között, hogy szüksége van-e a hetven felettieknek ingyenes szemétszállításra. Hajdú szerint a szemétszállítás ingyenességét nem korhoz, hanem rászorultsághoz kell kötni, mivel a városban erőműves vezetői nyugdíjjal is élnek hetven feletti lakosok, míg Mezősi szerint a legtöbb nyugdíjas rászorul erre a kedvezményre.
  Mezősi továbbá  arról biztosította a közalkalmazottakat, hogy amennyiben megválasztják nem lesz több leépítés a városban az elkövetkező önkormányzati ciklus alatt.
  Ennyit röviden a vitáról, hogy kinek miben van igaza, azt minden kedves olvasó döntse el magában.

Hajdú János

  Volt viszont egy fontos, politológiai szempontból szinte minden mást megelőző mozzanata a műsornak. Hajdú János és Kozmann György között arról alakult ki hosszas vita, hogy mekkora szerepe van a rutinnak a polgármesterségben. Hajdú szerint a város egy fontos időszak előtt áll és olyan személy kell Paks élére, aki már évek óta részt vesz az önkormányzatban. Erőteljesen bírálta ellenfele fiatal korából adódó gyakorlatlanságát. Kozmann ezzel ellentétben azt állította, hogy a városnak fiatalos lendületre van szüksége az elkövetkező években és a polgármesteri szék frissítése is elkél a településen. A volt sportoló ismét hangsúlyozta; a polgármesterség tanulható, valamint leszögezte, hogy nem egyedül, hanem egy szakmailag felkészült csapattal kívánja irányítani a várost megválasztása esetén.

Kozmann György

  Itt a politológusnak el kell gondolkodni egy pillanatra. Most nem éppen arról, hogy mennyire fontos a gyakorlat és mennyire tanulható a polgármesteri szakma. Ezt megint döntse el mindenki magában. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy Hajdú ezzel nem ellenfele egy tervezetét bírálta, hanem személyét. Ez pedig egy dologra vezethető vissza, hogy Hajdú saját maga is Kozmannt tartja valódi ellenfelének és tart is népszerűségétől. És míg a jelenlegi polgármester kiválóan érvelt Kozmann politikai rutintalanságból adódó hátránya mellett, a független jelölt egyáltalán nem riadt meg, sőt végig magabiztosan bizonygatta rátermettségét a feladatra.

  Úgy vélem Paks lakossága izgalmas vasárnap elé néz.

Össztűz alatt

A vitát megnyerte, a választás még hátra van

  Szerda óta adós vagyok egy, a 8-as számú választókörzet képviselőjelöltjeinek Tv vitáját elemző írással. Mivel szerdán nem lehettem Pakson, ezért adósságomat kénytelen vagyok ma este törleszteni. A vitáról készült felvételt ezúttal sikerült megszereznem. A vitaműsornak azért tulajdonítok nagyobb jelentőséget, mert a 8-as számú választókörzet a közé a három körzet közé tartozik Pakson, ahol a legkevésbé egyértelmű a választás végkimenetele. Ezt feltehetően a jelöltek is megérezték. Spiesz József, fideszes jelölt és a vita némely pontján bekapcsolódó Forster József, szocialista jelölt össztüzet zúdítottak a korábbi képviselőre, a lokálpatrióta Kovács Sándorra.

  A vita a jelöltek programismertetőjével kezdődött. A jelöltek ABC szerinti sorrendben számoltak be elképzeléseikről. Forster József a helyi MSZP programjából már megismert elemeket sorolta fel, Spiesz József a külső városrészek politikatörténetéből tartott egy rövid beszámolót, majd arról szónokolt, hogy az utóbbi évek sikerei a gyapai kötődésű Hajdú János polgármesternek voltak köszönhetőek. A PVM színeiben induló Lipták János programjaként egy speciális, szinte csak Dunakömlődöt érintő tervezetet ismertetett, amelynek fő tartalmi mondanivalója a kömlődi Présházsor felújítása. Kovács Sándor és Horváth Zoltán, jobbikos jelöltek tartalmasan felvázolták elképzeléseiket, melyek (más körzetek jelöltjeinek gyakorlatilag egyhangú programjaihoz viszonyítva) egymástól eltérő elemekkel bírtak.

Kovács Sándor

  A vita kimondottan érdekesre sikeredett, a résztvevők által választott vitastílus és érvstratégiák miatt. Lipták János gyakorlatilag minden elképzelést támogatott és a csatározásban egyeltalán nem vett részt, így sokszor úgy tűnhetett, mintha ott sem lenne a stúdióban. Ezáltal aligha hívta fel a választók figyelmét magára. Hozzá hasonlóan Forster József is csak néha vette ki a részét a szavakkal történő pofozkodásból. A vita elején a részönkormányzatok megalakulásának időpontját feszegető kérdéskör kapcsán Spiesz Józseffel karöltve próbálták mintegy élcelődő hangnemben rombolni Kovács Sándor imidzsét, majd a vita végén a fideszes városvezetés felé is rúgott egyet, amikor azt állította, hogy a városvezetés számára csak nyűg a külsővárosrészek képviselete. Liptákkal és Forsterrel ellentétben, Spiesz József folyamatos és éles kritikát intézett a körzet korábbi képviselője, Kovács Sándor felé, valamint folyamatosan másokra (hol Kovácsra, hol a kormányzatra, hol a részönkormányzatok többi képviselőjére) próbálta hárítani a rá, mint részönkormányzati képviselőre, valamint a fideszes városvezetésre vonatkozó kritikákat. Spiesz ezzel a vitában agresszív hangnemmel és saját oldaláról semmit el nem ismerő vitastílussal a politikatörténet tapasztalatai alapján inkább maga alatt vágta a fát, mint Kovács alatt. Ha célja az volt, hogy Kovács alkalmatlanságát bizonyítsa, akkor nagyon rossz taktikát választott. A stílus maga az ember, hangzik a közmondás. Ezt a stílust egy zárt önkormányzati ülésen meg lehet, sőt van amikor meg kell engednie egy képviselőnek, de egy televíziós kampányvitaműsorban teljesen más vitakultúra érvényesül. Feltételezem, lesznek választók, akik ezt aligha fogják vasárnapig megbocsájtani a jelöltnek, pedig a 8-as vk-ban minden egyes szavazat számítani fog.
  Kovács Sándor, bár folyamatos és többoldali támadások érték és sokszor védekező pozícióba kényszerült, ügyesen háírtott. Racionális érveket hozott fel az őt érő vádakra, hiszen valóban nehezen hihető, hogy egy párszáz fős kistelepülés részönkormányzata, a központi önkormányzat támogatása nélkül, több milliós projekteket tudjon kivitelezni. Nem gondolnám, hogy a vitaműsor alatt őt érő támadások számottevő változást okoznának a lakosság szemében a Kovácsról kialakult képet illetően.

  Horváth Zoltán, jobbikos jelölt, volt a vita igazi nyertese. Úgy vált annak aktív résztvevőjévé, hogy nem érték támadások. Mivel nem kellett semmilyen irányú kritikára koncentrálnia, ezért volt lehetősége és ideje kifejteni elképzeléséeit és néhol hozzászólni a vitás kérdésekhez. Ráadásul látszott, hogy szakmailag felkészülten érkezett a stúdióba. Hogy mennyire szándékosan, azt nem tudom, de stratégiailag is ügyesen alakította helyzetét, mivel elismert lokálpatrióta érdemeket és többször úgy tűnt, mintha Kováccsal értene egyet - tehát onnan próbált meg szavazatokat szerezni, ahonnan egy jobbikos ma legkönnyebben szerezhet Pakson.