Jobbik kudarc

Gáspár Viktor, jobbik elnök

  A 2010-es önkormányzati választás legnagyobb vesztese Pakson minden kétséget kizáróan a Jobbik. A párt az öt induló szervezet közül az egyedüli, mely nem tudott bejutni a várost irányító testületbe. Az áprilisi választásokhoz képest fél év alatt 1000 szavazót veszített el a párt a településen.

  A választást eleve hátrányból indították, mivel a paksi 7-es számú választókörzetben nem tudtak jelöltet állítani, ami a kompenzációs listájuk szempontjából a mostani eredmények alapján komoly problémát okozott. Igaz, a másik hét jelölt sikeresebb szereplése pótolhatta volna ezt a hiányt. A nagyobb gondot az jelentette, hogy a Jobbik jelöltjei három helyen utolsóként, négy helyen pedig utolsó előttiként tudtak csak végezni.

  Most azonban nézzük meg mely tényezők vezettek még a paksi Jobbik meggyengüléséhez. A közvélemény-kutatók már a tavaszi választások óta országos tekintetben jelezték a Jobbik népszerűségének csökkenését. Ezzel párhuzamba helyezhető, hogy Pakson is csökkent a párt népszerűsége.
  Úgy ítélem meg, hogy ehhez a súlyos vereséghez hozzá járult, hogy a párt paksi alapszervezete nem folytatott igazi kampányt. Az utolsó hétre időzítették lakossági fórumaikat, a szórólapjaik is csak szeptember második felében jelentek meg. A helyi médiában sem kísérleteztek komolyabb megjelenéssel. Hirdetéseik nem jelentek meg semelyik sajtóorgánumban sem (például TV reklám, újsághirdetés) és óriás plakátjuk sem volt. Ebben persze közrejátszhattak az anyagi nehézségek, esetleg szakemberhiány is.
  Annak sem láttam semmi jelét más városokkal ellentétben, hogy a más helyeken a Jobbik aktivistáinak igazi magját képező, Pakson is működő, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagszervezete és a paksi Jobbik bármiben komolyabban összedolgoztak volna.

  Mindenek felett a Jobbiknak nem volt igazi mondanivalója a paksiak számára. A pártnak országos viszonylatban hat alapcélja van, mely Pakson nem tudott hatást gyakorolni a szavazókra.
A hat alapcél a korrupció (az ő megfogalmazásukban politikusbűnözés) felszámolása és a globalizáció visszaszorítása, a környezetvédelem, a határon túl élő magyarok érdekeinek védelme, a rendszerváltás befejezése (mely szerintük nem ment teljesen végbe) és a leginkább a médiafigyelem központjába került témájuk, a romák integrációjának sikertelenségéből adódó kérdéskör megoldása (az ő nyelvezetük szerint a cigánybűnözés visszaszorítása).
   Ezek a mondanivalók a paksiak számára nem jelenthettek igazi vonzerőt több okból kifolyólag sem. Városunkban az elmúlt évtizedekben egy nagy port kavaró korrupciós ügy sem volt, melyben az önkormányzat érintett lett volna. A település kiváló kapcsolatokat tart fenn immár hosszú évek óta határon túli magyar településekkel és közösségekkel. A munkanélküliségi ráta (elsősorban az atomerőmű révén) igen alacsony Pakson a térség településeit tekintetbe véve, így a globalizmus (multicégek) elleni harc, ami a Jobbik érvei szerint tönkreteszi a munkát adó hazai kis- és középvállalkozásokat sem kaphatott akkora szerepet. A környezetvédelem, legfeljebb az atomerőmű miatt lehetne érdekes pont, de a Jobbik, az LMP-vel szemben, nagyon taktikusan támogatja a nukleáris energia felhasználását, másban viszont ilyen szempontból nem tudott kapaszkodót találni a párt, mivel a város korábban nemzetközi zsűri által adományozott Virágos város címet kapott és más hasonló méretű magyar településekkel szemben még mindig tisztább és jobban karban van tartva. A párt valódi rendszerváltás jelszava sem lehetett ütőkártya a helyi alapszervezet kezében, mivel Pakson a rendszerváltozás óta nagyobb részben a jobboldal kezében összpontosul a város irányítása. Ez az érv például az országos rekorder Veresegyháza esetében lehetett volna mérvadó, hiszen ott 1966 óta ugyanaz a személy áll a város élén, Pakson viszont teljesen más a helyzet.
  A városnak a cigány népességgel sem alakult ki az elmúlt időszakban olyan mértékű konfliktusa, mint amilyen az ország észak-keleti régiójában lévő településeken volt tapasztalható. Ez valószínűsíthetően a paksi kistérség jobb anyagi helyzetéből adódó kielégítőbb szociális ellátásnak és a roma lakosság relatív tekintetben más településekhez viszonyított alacsony arányú lélekszámának betudható. Az elmúlt időszakban egy komolyabb konfliktusról számolt csak be a média.
  A Jobbik ezeknek tükrében valódi mondanivaló nélkül maradt.

  Az sem segítette a pártot, hogy jelöltjei közül a város közéletében korábban mindössze hárman vettek részt. Hunyadi László, aki 2006-ban függetlenként indult az I-es vk.-ban, Horváth Zoltán, aki Cseresznyés képviselője volt a Külső Településrészek Részönkormányzatában és Gáspár Viktor, aki a Jobbik elnökeként tevékenykedett 2009 óta. A többi jelölt új arcként vágott neki az önkormányzati választásnak.

  Fontos még megemlíteni azt a tényezőt is, hogy a pártnak meg kellett osztoznia a Paksi Lokálpatrióták Egyesületével is a voksokon. A helyi szervezet több olyan témára is lecsapott a Jobbik előtt, amely a párt országos programjával összeegyeztethető lett volna és amivel a PLE sikeresen kifogta a jobbikosok vitorlájából a szelet. (Erről bővebben itt.)

  A paksi Jobbiknak innentől kezdve négy éve van, hogy kiépítse saját elképzeléseit a városra vonatkozólag. Ha akkor sem sikerül a testületbe jutniuk, akkor könnyen elképzelhető, hogy Pakson végleg kiesnek az erős szervezetek sorából.

Hivatkozás:
*A Jobbik honlapja
*Említett konfliktus: intézkedő rendőrökre támadtak Pakson