Nézettség

  Egy hónap után nyilvánosak az oldal nézettségi adatai. Alább a honlap 2010. szeptember 11-től számított indulásának adatsora. Naponta átlagosan 40-en látogatták az oldalt, persze ezt az adatot a választás előtti hét és az azt követő néhány nap statisztikája húzta fel ilyen magasra, kiváltképp a vasárnap este. A valós adat a választások előtt és után napi 20-30 látogatóra tehető.

Az oldal statisztikája számokban

Az oldal statisztikája oszlopdiagramon

Az oldalra a google.hu-ról 816-szor, a facebook.com-ról 416-szor, a blog.hu-ról pedig 358-szor kattintottak az elmúlt egy hónapban.

Hivatkozó statisztika

A legolvasottabb cikkek (TOP 12) az elmúlt egy hónapban a következők voltak:

1.   A nép egyszerű gyermeke, 153-an olvasták

2.   Kételyek között, 136-an olvasták

3.   Sajtótájékoztató (Fidelitas), 112-en olvasták

4.   A Fidesz paksi fellegvára, a II-es vk., 109-en olvasták

5.   Kíméletlenül kimondva, 108-an olvasták

6.   Egy a tábor és kettő a zászló, 87-en olvasták

7.   Kleiszthenész és Faller Dezső, 83-an olvasták 

8.   Váratlan balegyenes jobbról, 81-en olvasták

9.   Térképcsarnok, 73-an olvasták

10. Kern itt, Kern ott; 64-an olvasták

11. Paks Kártya, Kozmann György újítása; 63-an olvasták

12. Kié lesz a vár? Szemtől szembe; 61-en olvasták

  A választások elmúltával és mivel a dolgozatomhoz kellő anyag is összegyűlt az oldal működése eredeti célját elérte. Ezért a blog működése nem lesz ennyire aktív. Mostantól napi szinten nem lesznek új bejegyzések, a frissítés ritkulni fog az aktuális események és az érdeklődés függvényében.

Térképcsarnok 2010

  Itt található a 2010-es önkormányzati választás alkalmával Paks belterületén az egyéni választókörzetekben született eredmények alapján összeállított, általam készített választási térképsor.

Nem mentek el

Spiesz József (Fotó: paks.fidesz.hu)

  A 2010-es választás egyik legváratlanabb fordulata, hogy a szavazás a külső településrészek választókörzetében, melyet 1994 óta nem nyert meg pártpolitikus, most masszív fideszes győzelemmel végződött. Spiesz József, a Fidesz jelöltje a voksok 56,12%-át gyűjtötte össze. 2006-ban Spieszt, Kovács Sándor, lokálpatrióta jelölt (mostanáig önkormányzati képviselő) 332 szavazatot szerezve, összesen 10 vokssal verte meg. Kovács múlt vasárnap mindössze 137 szavazatot szedett össze, ez 195-tel kevesebb 2006 októberi eredményénél. Lássuk hová tűnhetett ez a közel fős 200 szavazócsoport.

  Érdemes külön vizsgálni a 3 szavazókör eredményeit. Biritó, Cseresznyés és Csámpa közösen alkottak egy szavazókört, Gyapa és Dunakömlőd egyaránt saját szavazókörrel rendelkezett. 2006-ban a gyapai és a dunakömlődi szavazókörökben is győzött Spiesz egyaránt 3%-os különbséggel és a biritói, cseresznyési és csámpai szavazók fordították meg a versenyt Kovács javára.
  2010-ben Kovács Gyapán szavazóinak 81%-át, Dunakömlődön 58,5%-át és a biritói szavazókör területén 45%-át veszítette el. Spiesz József Dunakömlődön és a biritói szavazókörben önmagához 2006-os eredményéhez viszonyítva egyaránt 17%-kal növelte szavazótáborát, míg Gyapán 43%-kal.
 
  Joggal feltételezhetjük, hogy a biritói szavazókörben Horváth Zoltánnak, a Jobbik jelöltjének indulása csapolta meg Kovács szavazóbázisát, Horváth ugyanis 23%-át elvitte a leadott szavazatoknak. Ha a jobbikos jelölt nem indult volna, akkor könnyen elképzelhető, hogy Kovács Sándor ismét megnyerte volna a biritói szavazókört, mivel együttesen 67 voksot gyűjtötte össze, míg Spiesznek 49 szavazatot sikerült összeszednie, ami mindössze 7 voksnyi javítás a 2006-hoz képest.
  Horváth indulása azonban nem magyarázza meg a Gyapán és a Dunakömlődön elszenvedett nagy mértékű szavazatveszteséget, ahol a jobbikos jelölt csak 4- illetve 6%-ot szerzett. Lipták János, PVM-es jelölt összesen 14 voksot gyűjtött össze Kömlődön, míg Forster József szocialista jelölt mindössze 10 vokssal többet, mint szocialista elődje 2006-ban, így az ő eredményeik 2006-hoz képest alig befolyásolhatták a Kovács Sándor és Spiesz József között folyó párviadalt.

  A kialakult eredményt egy dologgal tudnám csak magyarázni. Kovács Sándor szavazóinak egy része most átpártolt Spiesz Józsefhez, egy másik jelentősebb része pedig egyszerűen nem ment el szavazni. Ez utóbbit bizonyítja, hogy Dunakömlődön 2%-kal, a biritói szavazókörben 3%-kal,  Gyapán pedig 11%-kal kevesebben mentek el voksolni, mint 2006-ban. A külső település részeken összesen 4%-kal voksoltak kevesebben, mint 4 éve.
  Hogy ennek a nagyarányú változásnak mi a pontos oka, annak kiderítése Kovács Sándor házi feladata az elkövetkezendő 4 évben.

Jobbik kudarc

Gáspár Viktor, jobbik elnök

  A 2010-es önkormányzati választás legnagyobb vesztese Pakson minden kétséget kizáróan a Jobbik. A párt az öt induló szervezet közül az egyedüli, mely nem tudott bejutni a várost irányító testületbe. Az áprilisi választásokhoz képest fél év alatt 1000 szavazót veszített el a párt a településen.

  A választást eleve hátrányból indították, mivel a paksi 7-es számú választókörzetben nem tudtak jelöltet állítani, ami a kompenzációs listájuk szempontjából a mostani eredmények alapján komoly problémát okozott. Igaz, a másik hét jelölt sikeresebb szereplése pótolhatta volna ezt a hiányt. A nagyobb gondot az jelentette, hogy a Jobbik jelöltjei három helyen utolsóként, négy helyen pedig utolsó előttiként tudtak csak végezni.

  Most azonban nézzük meg mely tényezők vezettek még a paksi Jobbik meggyengüléséhez. A közvélemény-kutatók már a tavaszi választások óta országos tekintetben jelezték a Jobbik népszerűségének csökkenését. Ezzel párhuzamba helyezhető, hogy Pakson is csökkent a párt népszerűsége.
  Úgy ítélem meg, hogy ehhez a súlyos vereséghez hozzá járult, hogy a párt paksi alapszervezete nem folytatott igazi kampányt. Az utolsó hétre időzítették lakossági fórumaikat, a szórólapjaik is csak szeptember második felében jelentek meg. A helyi médiában sem kísérleteztek komolyabb megjelenéssel. Hirdetéseik nem jelentek meg semelyik sajtóorgánumban sem (például TV reklám, újsághirdetés) és óriás plakátjuk sem volt. Ebben persze közrejátszhattak az anyagi nehézségek, esetleg szakemberhiány is.
  Annak sem láttam semmi jelét más városokkal ellentétben, hogy a más helyeken a Jobbik aktivistáinak igazi magját képező, Pakson is működő, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagszervezete és a paksi Jobbik bármiben komolyabban összedolgoztak volna.

  Mindenek felett a Jobbiknak nem volt igazi mondanivalója a paksiak számára. A pártnak országos viszonylatban hat alapcélja van, mely Pakson nem tudott hatást gyakorolni a szavazókra.
A hat alapcél a korrupció (az ő megfogalmazásukban politikusbűnözés) felszámolása és a globalizáció visszaszorítása, a környezetvédelem, a határon túl élő magyarok érdekeinek védelme, a rendszerváltás befejezése (mely szerintük nem ment teljesen végbe) és a leginkább a médiafigyelem központjába került témájuk, a romák integrációjának sikertelenségéből adódó kérdéskör megoldása (az ő nyelvezetük szerint a cigánybűnözés visszaszorítása).
   Ezek a mondanivalók a paksiak számára nem jelenthettek igazi vonzerőt több okból kifolyólag sem. Városunkban az elmúlt évtizedekben egy nagy port kavaró korrupciós ügy sem volt, melyben az önkormányzat érintett lett volna. A település kiváló kapcsolatokat tart fenn immár hosszú évek óta határon túli magyar településekkel és közösségekkel. A munkanélküliségi ráta (elsősorban az atomerőmű révén) igen alacsony Pakson a térség településeit tekintetbe véve, így a globalizmus (multicégek) elleni harc, ami a Jobbik érvei szerint tönkreteszi a munkát adó hazai kis- és középvállalkozásokat sem kaphatott akkora szerepet. A környezetvédelem, legfeljebb az atomerőmű miatt lehetne érdekes pont, de a Jobbik, az LMP-vel szemben, nagyon taktikusan támogatja a nukleáris energia felhasználását, másban viszont ilyen szempontból nem tudott kapaszkodót találni a párt, mivel a város korábban nemzetközi zsűri által adományozott Virágos város címet kapott és más hasonló méretű magyar településekkel szemben még mindig tisztább és jobban karban van tartva. A párt valódi rendszerváltás jelszava sem lehetett ütőkártya a helyi alapszervezet kezében, mivel Pakson a rendszerváltozás óta nagyobb részben a jobboldal kezében összpontosul a város irányítása. Ez az érv például az országos rekorder Veresegyháza esetében lehetett volna mérvadó, hiszen ott 1966 óta ugyanaz a személy áll a város élén, Pakson viszont teljesen más a helyzet.
  A városnak a cigány népességgel sem alakult ki az elmúlt időszakban olyan mértékű konfliktusa, mint amilyen az ország észak-keleti régiójában lévő településeken volt tapasztalható. Ez valószínűsíthetően a paksi kistérség jobb anyagi helyzetéből adódó kielégítőbb szociális ellátásnak és a roma lakosság relatív tekintetben más településekhez viszonyított alacsony arányú lélekszámának betudható. Az elmúlt időszakban egy komolyabb konfliktusról számolt csak be a média.
  A Jobbik ezeknek tükrében valódi mondanivaló nélkül maradt.

  Az sem segítette a pártot, hogy jelöltjei közül a város közéletében korábban mindössze hárman vettek részt. Hunyadi László, aki 2006-ban függetlenként indult az I-es vk.-ban, Horváth Zoltán, aki Cseresznyés képviselője volt a Külső Településrészek Részönkormányzatában és Gáspár Viktor, aki a Jobbik elnökeként tevékenykedett 2009 óta. A többi jelölt új arcként vágott neki az önkormányzati választásnak.

  Fontos még megemlíteni azt a tényezőt is, hogy a pártnak meg kellett osztoznia a Paksi Lokálpatrióták Egyesületével is a voksokon. A helyi szervezet több olyan témára is lecsapott a Jobbik előtt, amely a párt országos programjával összeegyeztethető lett volna és amivel a PLE sikeresen kifogta a jobbikosok vitorlájából a szelet. (Erről bővebben itt.)

  A paksi Jobbiknak innentől kezdve négy éve van, hogy kiépítse saját elképzeléseit a városra vonatkozólag. Ha akkor sem sikerül a testületbe jutniuk, akkor könnyen elképzelhető, hogy Pakson végleg kiesnek az erős szervezetek sorából.

Hivatkozás:
*A Jobbik honlapja
*Említett konfliktus: intézkedő rendőrökre támadtak Pakson

Következtetések - II. rész (Képviselő választás)

Paks címere

  Pakson a polgármesterén kívül 11 önkormányzati képviselői hely van a testületben. 8-at az egyéni választó kerületekből, 3-at pedig a kompenzációs listákról bejutó jelöltek foglalhatnak majd el. A városban most kialakult eredményeken az országos közhangulat tükröződik. Az egyéni körzetekben a Fidesz jelöltjei mindenhol győzni tudtak. Listáról, az MSZP, a PLE és a PVM egy-egy jelöltje kerülhet az önkormányzatba. Az eredmények tükrében magamat is értékelem, mit és hol ítéltem meg reálisan vagy rosszul.

  Az I-es számú egyéni választókörzetben biztos befutó lett Barnabás István, a Fidesz jelöltje, ahogy az előre várható volt. Azt, aki alábecsülte Várszegi Lászlót, most meglepetés érhette, mivel a PVM jelöltje második helyre tudott befutni. A Jobbik egyetlen sikernek értékelhető eredménye is e körzethez kötődik. Hunyadi Lászlónak, aki pártja legerősebb jelöltjének bizonyult ezen a választáson, ha kevéssel is, de sikerült megelőznie a szocialisták jelöltjét, dr. Strasszer Tamást.

  A II-es körzet még négy évig biztosan megtarthatja a Fidesz paksi fellegvára címet a város belterületét tekintve, mivel Ulbert Sándor, bár arányait tekintve néhány tized százalékkal lemaradt Leber Ferenc mögött (aki a 7-es vk.-ban indult), a legtöbb szavazatot szerző fideszes jelölt lett (564 voks). Molnár József Péter szinte darabszámra is ugyanannyi szavazatot volt képes összegyűjteni, mint Szinger Ferenc négy évvel korábban (Szinger 2006-ban 181-et, Molnár 2010-ben 180-at). Igaz, ez az új körzethatárok miatt 2%-os gyengülés a lokálpatrióták számára, de továbbra is jelentősnek tekinthető szavazóbázist tudhatnak magukénak a körzetben, ami figyelembe véve, hogy Molnár a paksi politikában új szereplő, egyáltalán nem rossz eredmény és a jövőben egy országos szélirány váltás esetén fájdalmas csapást mérhet az egyelőre szilárdan álló Fidesz-fellegvár minősítésre. Molnáron kívül egyébként egy lokálpatrióta jelölt sem közelítette meg a 200-as szavazatszámot. Herczeg József, aki 1994 és 1998 között polgármester volt, feltevésemmel ellentétben, ha nem is sokkal, de át tudta lépni a 10%-os küszöböt és megelőzte az MSZP jelöltjét.

  A III-as meglepetés körzet eredményéről döntse el mindenki, hogy számára mennyiben volt meglepetés. Az biztos, hogy ez a választókörzet továbbra sem lesz fideszes erősség, habár Bordács József egyértelmű győzelmet aratott, mégis ebben a 2006-hoz képest is felfokozott Fidesz-párti közhangulatban, a körzethatár növekedésének ellenére elveszítette a Fidesz korábbi szavazótáborának közel 10%-át. 2006-ban 449-en, míg most egy nagyobb körzetben és kedvezőbb helyzetben csak 415-en voksoltak a kormánypárt jelöltjére.
  A legnagyobb vereséget a szocialista Faller Dezső szenvedte, aki 2006 óta választóinak 40%-át veszítette el. Igaz, ennek előjelei is voltak. Az áprilisi választásokon már látható volt, hogy az MSZP igencsak meggyengült a körzetben, persze az önkormányzati választásokon a helyzet teljesen más, mivel itt az induló személyének ismertsége, népszerűsége is számít. Az a trend, mely az utóbbi idők Magyarországát jellemzi, mégpedig hogy a nagypolitika behatolt az egészen apró közösségi szintekre is, most magával sodorta Fallert. E nagymértékű veszteségben okozó lehet az is, hogy a 2006-tól az önkormányzatban teljhatalommal bíró Fidesz frakcióval szemben, a szocialista politikus érdemben nem tudta hallatni a hangját, holott korábban, a 2002 és 2006 közötti ciklusban magának még az alpolgármesteri címet is kiharcolta menet közben. Így az utóbbi négy évben, a szocialisták gyenge felhatalmazásából fakadó eseménytelenség Faller Dezső kárára szolgált.
  Féhr György, Várszegi László mellett, indító szervezetének egyik legerősebb eredményét hozta a városban, mind szavazatszámokat, mind pedig szavazatarányt tekintve. A PVM a korábbi 3-as számú szavazókörzetben, ami kissé bővítve, de lefedi a mostani 3-as körzetet, 2006-ban is az egyik legerősebb eredményét hozta, de Féhrnek, aki eddig fideszes képviselő volt, sikerült ezt is túlszárnyalnia. Ezt akár pozitívan is lehet értékelni. 

  Hornyánszki János javított 4 évvel ezelőtti eredményén. Messze menő következtetéseket ebből mégsem mernék levonni, hiszen Kovács Sándor kivételével azok a lokálpatrióta jelöltek, akik indultak már 2006-ban (a nyolc jelöltjükből heten) megtartották, valamint közülük négyen jócskán növelni tudták szavazóbázisukat. Elképzelhető, hogy ez a növekedés annak betudható, hogy a korábbi élsportoló Kozmann György, ennek a csapatnak a támogatásával indult a megmérettetésen a polgármesteri címért és neve a csapat jelöltjeinek eredményét is felfelé húzta. Ez természetesen csak a következő választáson fog kiderülni, feltéve, ha megint ezt a gárdát indítja a PLE. 
  Wolf Henriett számára ez az eredmény kisebb kudarc lehet, mivel a rá eső szavaztok mennyisége nem tudta megközelíteni a szocialista jelöltre leadott szavazatok mennyiségét. Igaz a pártja által a városban elért eredményekhez viszonyítva nem szerepelt rosszul.

  A IV-es egyéni választókörzetben Kern József hozta a papírformát. Az általa elért közel 500 szavazat Ulbert Sándor eredménye után a második legnagyobb a többi fideszes jelölthöz viszonyítva. Igaz, szüksége is volt erre a szavazat mennyiségre, hiszen Haáz Ádám szocialista jelölt 282 vokssal követte őt a második helyen. Ez a közel 300 szavazat az 5-ös számú, vagy a 6-os számú egyéni választókörzetben, ha győzelmet nem is hozott volna, de igencsak kiélezetté tette volna a versenyt. Haáz ezzel a több mint 25%-os eredménnyel az MSZP messze legjobb paksi eredményét érte el, amivel párton belüli helyzete igencsak megerősödhet az elkövetkező időben a gyengébben szereplő Faller Dezsővel szemben.

  Az V-ös számú körzet sem hozott váratlan fordulatot. Csajági Sándor jött, látott és győzött. Érdemes még megemlíteni, hogy Szabó Sándor, a PVM jelöltje, eddig fideszes képviselő, relatív tekintetben erős eredményt hozott, mivel megverte a PLE jelöltjét, Reményi Jánost. Ez nem annyira Szabónak, mint inkább a Paks Városért Mozgalomnak fontos, hiszen a mozgalom 2006-ban itt mindössze 3,64%-nyi szavazatot szerzett.

  A VI-os választókörzetben mind szavazatszámot, mind pedig szavazati arányt tekintve a leggyengébb eredményét hozta a Fidesz. A most a paksi közéletben újként megjelenő Dr. Nagy Tibor, a Fidesz jelöltje, mindössze 41%-ot szerzett (336 voks). A jobboildal összességében erősen szerepelt, hiszen Szabó Péter, a lokálpatrióták jelöltje 20%-ot is meghaladó eredménnyel zárt, míg a jobbikos Bogáncs Tamás János is pártja egyik legerősebb eredményét hozta, ahogy az a tavaszi választás óta várható volt. Zsarnai Sándorné, ahhoz képest, hogy az őt indító politikai szervezet, az MSZP, áprilisban az itteni szavazókörökben 24%-ot ért el, a mostani 17%-os eredményével igencsak gyengén szerepelt. Bana János, eddig fideszes képviselő, idén már PVM-es jelölt, bár több mint 10%-ot szerzett, de az utolsó helyen végzett. A mostani és a négy évvel ezelőtti választások alapján úgy látom, hogy ez a városrész tipikus példa arra, amikor egy cseppet sem a jelölt személye, hanem a mögötte lévő logó dönti el a képviselői mandátum sorsát. (A körzetről szóló előzetes elemzés itt.)

  A VII-es számú egyéni választókerület képviselői székének sorsa nem volt kérdés. Leber Ferenc, fideszes jelölt magabiztosan nyert. A körzetet 1998 óta zsinorban negyedszer nyeri fideszes jelölt. A nagyobb küzdelem inkább a (kompenzációs listára érkező szavazatok szempontjából fontos) második helyért ment, amiből végül szoros versenyben, a szocialisták polgármester-jelöltje, Mezősi Árpád került ki győztesen.

  Narancssárga lobogó került a Lussoniumra. A VIII-as körzet Spiesz József, fideszes jelölt szintén egyértelmű győzelmét hozta, ami sokakat, velem együtt, meglepetésként ért. A legnagyobb kérdés, hogy hová lett 2006 óta szám szerint 195 főnyi Kovács Sándor szavazó. A lokálpatrióta politikus ekkora veszteséget még önmagában az országos közhangulattal sem magyarázhat, főleg ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a külső városrészeket leszámítva az egyesület Pakson szinte minden körzetben megerősödött vagy legalább stagnált szavazószámot tekintve. Ezért nem is kezdeném el ebben az írásban fejtegetni ennek az eredménynek a mikéntjét, mert a héten még egy külön írást fogok szánni ennek a körzetnek.

Következtetések - I. rész (Polgármesterválasztás)

  Két nappal vagyunk túl az önkormányzati választáson. Ideje kielemezni a Pakson történteket. A választás bár bizonyos szempontból már előre várható eredményt hozott, mivel teljesen megegyezett az országos tendenciákkal, mégis tartogatott meglepetéseket. Engem két pontja lepett meg a választásnak; a 8-as számú választókörzet igencsak egyértelműre sikeredett végeredménye és a kompenzációs listákon elért eredmények sorrendje (harmadik a PVM - 834 szavazat, negyedik a Jobbik - 598 szavazat). E két tényezővel még külön is fogok a héten foglalkozni. Előbb azonban tekintsük át a választást egészében, kezdve a polgármester-választással.

   A polgármesteri székért folyó küzdelemben Hajdú János, a Fidesz jelöltje, 4143 szavazattal tudott nyerni. Ez a polgármesterekre leadott voksok nagyjából 57%-a. Kozmann György, a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete által támogatott független induló, a voksok közel 30%-át, 2160 szavazatot gyűjtött össze, míg Mezősi Árpád, szocialista polgármesterjelölt a szavazatok valamivel több, mint 13%-át szerezte meg (974 voks). A választás tehát Hajdú magabiztos győzelmét hozta, hiszen közte és a második helyen végzett Kozmann között közel 2000 szavazat különbség volt. Hajdú legerősebb körzete a külső településrészek által alkotott szavazókörzet volt, itt a leadott szavazatok 70%-át gyűjtötte össze, de más körzetekben is elsöprő eredménnyel zárt. Korábbi körzetében, az 1-es vk.-ban 60%-ot, a Fidesz fellegvárnak tartott 2-es vk.-ban 57,5%-ot, a korábban ingatag pártállású városrészeket magába foglaló 3-as vk.-ban pedig 62%-ot szerzett. Leggyengébben az 5-ös számú egyéni választókörzetben szerepelt, ahol a szavazatok felét sem tudta megszerezni. Ezzel szemben Kozmann az 5-ös és 6-os választókörzetekben érte el legjobb eredményeit, itt mindkét körzetben meghaladta a rá leadott szavazatok aránya a 35%-ot. Ő leggyengébben a külső településrészeken szerepelt (21,5%). Mezősi Árpád legerősebb körzete a 4-es számú körzet volt, ami takarja a korábbi 5-ös számú választókörzet nagy részét, ahol Mezősi 2002-ben és 2006-ban egyénileg indult. Itt a szavazatok 20%-át kapta. Leggyengébben az 1-es számú körzetben szerepelt, itt 8,5%-ot szerzett.

   A részvételi arány egyébként azokban az óvárosi választókörzetekben volt a legmagasabb, amik Hajdú János erősségeinek bizonyultak, néhol még az 50%-ot is meghaladva. Abban a két lakótelepi körzetben viszont, ahol Kozmann legjobb eredményeit elérte, a részvétel a 40%-ot sem érte el.

   Az eredménysort fontos még a jelöltek mögött álló jelölő szervezetek tükrében is megnézni. Hajdú Jánost a helyi Fidesz indította és a Paks Városért Mozgalom is támogatta. A két szervezet egyéni jelöltjeire összesen 4277 szavazatot adtak le. Ennek csak 97%-a a Hajdú Jánosra leadott szavazatok mennyisége. Így ha azt vesszük, hogy nagyjából ugyanannyian szavaztak polgármesterre, mint egyéni képviselőkre (polgármesterre 7277-en, egyéni képviselőre 7245-en), akkor Hajdú esetében minimális átszavazásról (max. 3%) beszélhetünk.
  Érdekesebb a kép Mezősi Árpád esetében. A szocialista jelöltet 974-en támogatták, míg a párt egyéni jelöltjeire 1227-en szavaztak. Ez azt jelenti, hogy a szocialista szavazók nagyjából 20%, tehát ötöd része átszavazott, feltehetően a harmadik jelöltre Kozmann Györgyre.
  Kozmann 2160 szavazatot gyűjtött össze, míg az őt támogató egyesület jelöltjei összesen mindössze 1143 voksot szereztek. A független jelölt a mögötte álló szervezet teljesítményét 190%-kal felülmúlta, tehát jóformán dupla annyi szavazatot tehetett zsebre, mint a lokálpatrióták. Persze sem az az egyötödnyi szocialista átszavazó, sem az a 2,5% - 3%-nyi fideszes átszavazó nem lett volna elég ennek a teljesítménynek az eléréséhez, hiszen így csak 1500-1600 szavazat gyűlt volna össze neki. Ahhoz, hogy ez a 2160 voks felhalmozódjon az egykori élsportolónak, ahhoz a jobbikos szavazók támogatására is szükség volt (nagyjából 600 fő). Így már szinte pontosan kirajzolódik a 2160 voks eredete. Úgy vélem, hogy a polgármester választás eredménye teljes mértékben alátámasztja azt a feltevésemet, hogy a Jobbik és a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete egymás kárára indultak az önkormányzati választáson.

Hivatkozás:
*A 2010-es önkormányzati választás eredményei

Gyors kitekintő

Hajdú János (Fotó: Paksi Hírnök)

  Országosan 8 kisvárosban ítéltek meg úgy a helyzetet az elemzők, hogy számottevő esély van arra, hogy az elkövetkező önkormányzati ciklusban nem kormánypárti polgármester fogja irányítani a várost. Pakson és Gödöllőn az erős lokálpatrióta szervezetek, Ózdon és Tiszavasváriban a Jobbik, Vácon és Fóton a jobboldal megosztottsága, Esztergomban a fideszes polgármester ellen összefogó koalíció, míg Edelényben Molnár Oszkár indulása veszélyeztette a fideszes polgármesterjelöltek esélyeit. A nyolcból végül csak háromban lett kormánypárti polgármester, köztük Pakson is. Edelényben a független Molnár Oszkár, Gödöllőn a lokálpatrióta Dr. Gémesi György, Tiszavasváriban a jobbikos Dr. Fülöp Erik, Esztergomban a független Tétényi Éva és Vácon a független Fördős Attila nyert. Fóton a fideszes Cselőtei Erzsébet Mária közel 40%-ot szerzett jócskán megelőzve a másodikként végzett Civil Összefogás jelöltjét, míg Ózdon a szintén fideszes Fürjes Pál győzőtt és az esélyesnek gondolt jobbikos Kisgergely András csak a negyedik helyen végzett 13%-kal.
  Városunkban, Pakson, Hajdú János fideszes jelölt, korábbi polgármester a szavazatok nagyjából 57%-át szerezte meg, a kormánypárt szempontjából veszélyeztetettnek vélt települések között tehát a legegyértelműbb győzelmet aratta.

  Az országos közhangulatnak megfelelően szinte az egész ország narancsszínekbe borult. Kivételt a kistelepülések képeznek, ahol még mindig sok helyen nem pártok szerint indultak a jelöltek, hanem mindenki függetlenként. Igaz, a nagypolitika egyre jobban kezd begyűrűzni a falvakba is, ami korábban nem volt általános jelenség. A Paksi Kistérséghez tartozó falvak közül hat helyen már országos párt által indított jelöltre is lehetett szavazni. Igaz fordított esetre is van példa a közelben; Kistormás eddigi szocialista polgármestere most függetlenként indult (és nyert).
  Budapesten 4 kerületben (XIII.-as, XIX.-es, XX.-as, XXIII.-as) míg a megyei jogú városok közül csak Szegeden győzött szocialista polgármesterjelölt. Tartogatott azonban meglepetéseket is a választás. Több vidéki kisvárosban (Kazincbarcika, Makó, Szentes, Ajka, Dorog, Sajószentpéter) a Fidesz országos népszerűsége ellenére szocialista polgármester lesz.

Gratuláció

  Bár tegnap, a TelePaks TV adásában már megtörtént, de mivel felvilágosítottak, hogy az érintettek is figyelték az oldalt, ezért az illem megkívánja, hogy itt is gratuláljak Hajdú János polgármesternek, illetve annak, a 12 jelöltnek, akik az elkövetkezendő négy évben képviselőként dolgozhatnak majd a paksi önkormányzatban. Azoknak, akiknek most nem sikerült a testületbe bekerülni, azt tanácsolom ne csüggedjenek, ha még éreznek kedvet a politizáláshoz, a város sikeresebbé tételéhez, akkor egy rövid pihenő után folytassák civilként közéleti tevékenységüket, hogy négy év múlva sikeresebben vághassanak neki a választásnak. Az egyetemes politikai gondolkodás egyik alaptétele, hogy a jó kampány nem a választást megelőző két hónapban, hanem az azt megelőző négy évben is folyik, a jó közösségi munka által.

A testület:

Hajdú János, polgármester (Fidesz)
Barnabás István, képviselő 1-es vk. (Fidesz)
Ulbert Sándor, képviselő 2-es vk. (Fidesz)
Bordács József, képviselő 3-as vk. (Fidesz)
Kern József, képviselő 4-es vk. (Fidesz)
Csajági Sándor, képviselő 5-ös vk. (Fidesz)
Dr. Nagy Tibor, képviselő 6-os vk. (Fidesz)
Leber Ferenc, képviselő 7-es vk. (Fidesz)
Spiesz József, képviselő 8-as vk. (Fidesz)
Faller Dezső, listás képviselő (MSZP-VJE)
Kovács Sándor, listás képviselő (PLE)
Herczeg József, listás képviselő (PVM)

Hivatkozás:
*Országos Választási Iroda honlapján megtalálható eredmények

Ki a motiváltabb?

  Holnap választunk. A rendszerváltozást követő hatodik önkormányzati választás fog lezajlani Magyarországon és így Pakson is. A tapasztalatok a választási részvételt illetően különbözőek. Pakson 1998-ban még csak 46,61% volt a résztvevők aránya, majd ez a szám 2002-ben 50,73 %-ra nőtt. 2006-ban 54,07 % járult városunkban a szavazóurnák elé. A részvételt illetően egyébként az ország egész terültén fokozatos volt a növekedés az utóbbi két választáson. Török Gábor politológus szerint a mostani, viszonylag egyértelmű helyzetben, ahol az emberek kevesebb tétet tulajdonítanak a választásnak, csökkenhet a részvételi hajlandóság.

  Ha Török feltételezését megfordítom és azt veszem alapul, hogy akkor nagy a részvétel egy választáson, ha a verseny látszólag egyáltalán nem előre lefutott, akkor Pakson az országos átlagtól eltérően viszonylag magas részvételi arányra számíthatunk holnap. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a településen a politikusok az elmúlt hetekben komoly erőfeszítéseket tettek a választók mobilizálásának érdekében. Az utóbbi időben lakossági fórumok, sajtótájékoztatók, kampányrendezvények, tv-viták és tv-reklámok sorozata bíztatta a paksiakat a választáson való aktív részvételre. Török bizonyára az országos pártszimpátia alapján gondolta lefutottnak a választásokat, de Pakson ezzel szemben a Fidesznek és az MSZP-nek független jelölt indulásával is számolnia kell, ami teljesen felboríthatja az országos trend szerint kialakuló erőviszonyokat. Pakson egyébként 98'-ban és 2006-ban is meghaladta a részvételi arány az országos átlagot.

  A választáson való kisebb részvételi arány valószínűsíthetően Kozmann Györgynek kedvezne, míg a nagyobb részvételi arány a másik két jelölt számára lenne kedvezőbb. Hajdú János, fideszes jelölt számára fennáll a veszélye annak, hogy pártja szavazótáborának egy jelentős része a kialakult magyar közhangulat következtében, a biztos győzelem hitének nyugodtságával otthon marad, míg Mezősi Árpád, baloldali szavazói esetében éppen ellenkezőleg az jöhet számításba, hogy az országos hangulat révén előre elkönyvelt vereség miatt nem jelennek meg szimpatizánsok a szavazáson. Azok viszont, akik változást szeretnének látni a város élén, feltehetően sokkal inkább motiváltabbak lesznek. Mivel Kozmann Györgynek van esélye a győzelemre, - ami az elmúlt időszak felé irányuló fideszes reakcióiból is rendkívül kivehető volt - így az őrá voksolok érdekeltek lesznek holnap a választáson való megjelenésben.
  Ezért aztán sok múlhat azon, hogy a két nagy párt szavazói mennyire biztosak a szavazás kimenetelében és mennyire lesznek vasárnap tudatosak.

Hivatkozások:
*Török Gábor elemzése (2010. szeptember 26.)
*Az 1998-as választás eredményei
*A 2002-es választás eredményei
*A 2006-os választás eredményei

Polgármesterjelöltek vitája

  Csütörtökön este, a Városháza nagytermében tartották a polgármesterjelöltek választási vitáját. A vitán részt vett Hajdú János, jelenlegi fideszes polgármester, Kozmann György, a lokálpatrióták támogatásával induló független polgármesterjelölt és Mezősi Árpád, a szocialisták polgármesterjelöltje. A vita elején mindhárman ismertették programjukat, melyre részletesen nem térnék ki. Az jelöltek honlapjain és a kampányidőszakban kiosztott szórólapokon, valamint néhány részlet ezen az oldalon is megtalálható.

  Maga a beszélgetés néhány kérdés köré csoportosult, amikről a polgármesterjelöltek pro és kontra alapon vitáztak.

Mezősi Árpád

  Egyik központi kérdéskör a Kápolna utcában lévő bölcsőde üzemeltetésének újraindítása volt. A jelenlegi polgármester gazdasági okokra hivatkozva indokolta miért volt szükséges az óvoda bezárása, míg a másik két polgármesterjelölt humánus okokból kifolyólag az üzembe helyezés mellett rakta le voksát.
  Kisebb vita alakult még ki arról a fideszes és a szocialista jelölt között, hogy szüksége van-e a hetven felettieknek ingyenes szemétszállításra. Hajdú szerint a szemétszállítás ingyenességét nem korhoz, hanem rászorultsághoz kell kötni, mivel a városban erőműves vezetői nyugdíjjal is élnek hetven feletti lakosok, míg Mezősi szerint a legtöbb nyugdíjas rászorul erre a kedvezményre.
  Mezősi továbbá  arról biztosította a közalkalmazottakat, hogy amennyiben megválasztják nem lesz több leépítés a városban az elkövetkező önkormányzati ciklus alatt.
  Ennyit röviden a vitáról, hogy kinek miben van igaza, azt minden kedves olvasó döntse el magában.

Hajdú János

  Volt viszont egy fontos, politológiai szempontból szinte minden mást megelőző mozzanata a műsornak. Hajdú János és Kozmann György között arról alakult ki hosszas vita, hogy mekkora szerepe van a rutinnak a polgármesterségben. Hajdú szerint a város egy fontos időszak előtt áll és olyan személy kell Paks élére, aki már évek óta részt vesz az önkormányzatban. Erőteljesen bírálta ellenfele fiatal korából adódó gyakorlatlanságát. Kozmann ezzel ellentétben azt állította, hogy a városnak fiatalos lendületre van szüksége az elkövetkező években és a polgármesteri szék frissítése is elkél a településen. A volt sportoló ismét hangsúlyozta; a polgármesterség tanulható, valamint leszögezte, hogy nem egyedül, hanem egy szakmailag felkészült csapattal kívánja irányítani a várost megválasztása esetén.

Kozmann György

  Itt a politológusnak el kell gondolkodni egy pillanatra. Most nem éppen arról, hogy mennyire fontos a gyakorlat és mennyire tanulható a polgármesteri szakma. Ezt megint döntse el mindenki magában. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy Hajdú ezzel nem ellenfele egy tervezetét bírálta, hanem személyét. Ez pedig egy dologra vezethető vissza, hogy Hajdú saját maga is Kozmannt tartja valódi ellenfelének és tart is népszerűségétől. És míg a jelenlegi polgármester kiválóan érvelt Kozmann politikai rutintalanságból adódó hátránya mellett, a független jelölt egyáltalán nem riadt meg, sőt végig magabiztosan bizonygatta rátermettségét a feladatra.

  Úgy vélem Paks lakossága izgalmas vasárnap elé néz.

Össztűz alatt

A vitát megnyerte, a választás még hátra van

  Szerda óta adós vagyok egy, a 8-as számú választókörzet képviselőjelöltjeinek Tv vitáját elemző írással. Mivel szerdán nem lehettem Pakson, ezért adósságomat kénytelen vagyok ma este törleszteni. A vitáról készült felvételt ezúttal sikerült megszereznem. A vitaműsornak azért tulajdonítok nagyobb jelentőséget, mert a 8-as számú választókörzet a közé a három körzet közé tartozik Pakson, ahol a legkevésbé egyértelmű a választás végkimenetele. Ezt feltehetően a jelöltek is megérezték. Spiesz József, fideszes jelölt és a vita némely pontján bekapcsolódó Forster József, szocialista jelölt össztüzet zúdítottak a korábbi képviselőre, a lokálpatrióta Kovács Sándorra.

  A vita a jelöltek programismertetőjével kezdődött. A jelöltek ABC szerinti sorrendben számoltak be elképzeléseikről. Forster József a helyi MSZP programjából már megismert elemeket sorolta fel, Spiesz József a külső városrészek politikatörténetéből tartott egy rövid beszámolót, majd arról szónokolt, hogy az utóbbi évek sikerei a gyapai kötődésű Hajdú János polgármesternek voltak köszönhetőek. A PVM színeiben induló Lipták János programjaként egy speciális, szinte csak Dunakömlődöt érintő tervezetet ismertetett, amelynek fő tartalmi mondanivalója a kömlődi Présházsor felújítása. Kovács Sándor és Horváth Zoltán, jobbikos jelöltek tartalmasan felvázolták elképzeléseiket, melyek (más körzetek jelöltjeinek gyakorlatilag egyhangú programjaihoz viszonyítva) egymástól eltérő elemekkel bírtak.

Kovács Sándor

  A vita kimondottan érdekesre sikeredett, a résztvevők által választott vitastílus és érvstratégiák miatt. Lipták János gyakorlatilag minden elképzelést támogatott és a csatározásban egyeltalán nem vett részt, így sokszor úgy tűnhetett, mintha ott sem lenne a stúdióban. Ezáltal aligha hívta fel a választók figyelmét magára. Hozzá hasonlóan Forster József is csak néha vette ki a részét a szavakkal történő pofozkodásból. A vita elején a részönkormányzatok megalakulásának időpontját feszegető kérdéskör kapcsán Spiesz Józseffel karöltve próbálták mintegy élcelődő hangnemben rombolni Kovács Sándor imidzsét, majd a vita végén a fideszes városvezetés felé is rúgott egyet, amikor azt állította, hogy a városvezetés számára csak nyűg a külsővárosrészek képviselete. Liptákkal és Forsterrel ellentétben, Spiesz József folyamatos és éles kritikát intézett a körzet korábbi képviselője, Kovács Sándor felé, valamint folyamatosan másokra (hol Kovácsra, hol a kormányzatra, hol a részönkormányzatok többi képviselőjére) próbálta hárítani a rá, mint részönkormányzati képviselőre, valamint a fideszes városvezetésre vonatkozó kritikákat. Spiesz ezzel a vitában agresszív hangnemmel és saját oldaláról semmit el nem ismerő vitastílussal a politikatörténet tapasztalatai alapján inkább maga alatt vágta a fát, mint Kovács alatt. Ha célja az volt, hogy Kovács alkalmatlanságát bizonyítsa, akkor nagyon rossz taktikát választott. A stílus maga az ember, hangzik a közmondás. Ezt a stílust egy zárt önkormányzati ülésen meg lehet, sőt van amikor meg kell engednie egy képviselőnek, de egy televíziós kampányvitaműsorban teljesen más vitakultúra érvényesül. Feltételezem, lesznek választók, akik ezt aligha fogják vasárnapig megbocsájtani a jelöltnek, pedig a 8-as vk-ban minden egyes szavazat számítani fog.
  Kovács Sándor, bár folyamatos és többoldali támadások érték és sokszor védekező pozícióba kényszerült, ügyesen háírtott. Racionális érveket hozott fel az őt érő vádakra, hiszen valóban nehezen hihető, hogy egy párszáz fős kistelepülés részönkormányzata, a központi önkormányzat támogatása nélkül, több milliós projekteket tudjon kivitelezni. Nem gondolnám, hogy a vitaműsor alatt őt érő támadások számottevő változást okoznának a lakosság szemében a Kovácsról kialakult képet illetően.

  Horváth Zoltán, jobbikos jelölt, volt a vita igazi nyertese. Úgy vált annak aktív résztvevőjévé, hogy nem érték támadások. Mivel nem kellett semmilyen irányú kritikára koncentrálnia, ezért volt lehetősége és ideje kifejteni elképzeléséeit és néhol hozzászólni a vitás kérdésekhez. Ráadásul látszott, hogy szakmailag felkészülten érkezett a stúdióba. Hogy mennyire szándékosan, azt nem tudom, de stratégiailag is ügyesen alakította helyzetét, mivel elismert lokálpatrióta érdemeket és többször úgy tűnt, mintha Kováccsal értene egyet - tehát onnan próbált meg szavazatokat szerezni, ahonnan egy jobbikos ma legkönnyebben szerezhet Pakson.

A fiatalok dönthetnek

Kozmann György

  Az előttünk álló önkormányzati választás kimenetelét illetően döntő szerepe lehet a fiatalok választási aktivitásának. Kozmann György, a lokálpatrióták támogatásával induló független polgármesterjelölt, a kampányában kiemelten két társadalmi réteget próbált megszólítani; a fiatalokat és a helyi vállalkozókat. E két csoport számára lakossági fórumot is szervezett. Joggal feltételezhetjük, hogy Kozmann György személye, saját korából adódóan, közelebb áll a fiatalokhoz (18-35 év közötti korosztály), mint a másik két polgármesterjelölt, ráadásul az egykori sportoló ebből adódó előnyét igyekezett is tovább növelni a kampányidőszakban. Ha figyelmesen végigolvassuk Kozmann programját, akkor láthatjuk, hogy az elsődlegesen megcélzott réteg csak is a fiatal szavazók csoportja. A program majdnem mindegyik eleme tartalmaz olyan részt, amely elsősorban a paksi ifjakat érinti. Nem csak a sport és az oktatás terén fogalmazott meg feléjük elképzeléséket, hanem az egészségügyre, a lakótelepre, a gazdaságfejlesztésre és a részönkormányzatra vonatkozó tervei között is. Ingyenes méhnyakrák elleni védőoltás, iskolabusz, munkahelyteremtés, térfigyelőrendszer, fesztiválok - ezek az ötletek biztosan nem a nyugdíjaskorúakat érintik, legfeljebb közvetve, unokáik miatt.
  Kozmann honlapján azt írja, hogy a fiataloknak tartott lakossági fórumán közel 80-an vettek részt. Hogy a többi polgármesterjelölt által tartott fórumon átlagosan mekkora ennek a korosztálynak a részvételi aránya, azt nem tudom megmondani, de személyes tapasztalatom az, hogy a fiatalság elvétve jelenik meg politikai rendezvényen, még akkor is, ha azt direkt az ő számukra rendezik. Így, amennyiben ez az adat reális, Kozmann sikernek könyvelheti el ezt a fórumot.
  A fiatal korosztályról tudni kell még, hogy a nagypolitika jelentős részüket nem foglalkoztatja, vagy számottevő esetben elriasztja őket magától. Így a független polgármesterjelölt további előnye másik két riválisával szemben, hogy olyan szervezet áll mögötte, mely a parlament körül zajló sárdobálásból nem veszi ki részét a mindennapokban, így az országos politikától vonakodó fiatalság számára kedvező választási alternatívát jelenthet Pakson.

  Az éremnek azonban másik oldala is van. Igaz, Kozmann programja minden paksi lakosnak szól, de azzal, hogy a fiatal réteget kiemelten kezeli, kockázatot vállal. Egy fiatalokat megcélzott sikeres kampány lehet hatékony, de lehet hátrányos is. Más korosztályok jóformán ugyanazt kapják tőle, amit a másik két polgármesterjelölttől is, így számukra marad a pártszimpátia. Természetesen nem állítom, hogy Kozmann kizárólagos támogatórétege a fiatalság lenne, de szavazóbázisának komoly erőforrását jelentheti ez a korosztály.

  A fő kérdés megválaszolása tehát egészen október 3. napjáig várat magára. Mekkora lesz a fiatal korosztály aktivitása a választáson? Ha nagy, akkor az biztosan Kozmann esélyeit növeli majd.

Hivatkozás:
*Kozmann György honlapja
*Kozmann György programja

Ki kire számíthat?

  Ki lesz a város első embere? Talán ez minden önkormányzati választás legizgalmasabb kérdése Pakson. Igaz, a polgármester lehetőségeit megszabja az őt körülvevő testület összetétele és ezáltal a testület hozzá fűződő viszonyulása.

Ki adja a polgármestert?

Én ebben az írásomban nem a jövendőbeli polgármester kilétének kérdését szeretném feszegetni, inkább egy kísérletet teszek annak megállapítására, hogy melyikükre, kik és milyen megfontolásból fognak majd voksolni.
  Négy szavazócsoport típust emelnék ki; a tradicionális-, az értéki-, az emocionális- és az érdekalapon kialakuló szavazócsoportokat.

  A tradicionális szavazók azok, akik mindig vagy több választási ciklus óta, teljesen függetlenül a jelölt személyétől, a jelölt által képviselt ideológiától és a jelölt programjától, hagyományosan ugyanarra a pártalakulatra szavaznak. Az ilyen szavazók vagy a családi háttér hatására, vagy korábbi szilárd elkötelezettségükből kifolyólag nem képesek elszakadni attól a párttól, amelyikkel hosszú ideje szimpatizálnak. Ez a kötődés még akkor is fennmaradhat, ha egyébként nem is ismerik a jelölt céljait, vagy ismerik, de nem értenek egyet az általa képviselt célokkal.
  Az értéki alapon szavazók azok, akik a jelölt (vagy a jelöltet indító párt) által képviselt ideológiával értenek egyet. Az ideológiai alapon szavazók számára mindegy, hogy melyik csoportosulás képviseli a számukra szimpatikus elvet, a lényeg az, hogy valaki által képviselve legyen. Erre példa Magyarországon a rendszerváltást követő gyors változás a pártok erőviszonyai között. Az 1990-ben győztes MDF-ből való gyors kiábrándulás megakadályozta egy tradicionális konzervatív szavazóréteg kialakulását és 1994-et követően a konzervatív tábor a liberális gyökerekkel rendelkező és az új helyzet következtében politikai stratégiát változtató Fideszhez pártolt.
  Az emocionálisan szavazók köre azokat fedi, akik érzelmi indíttatásból teszik ide vagy oda az X-et. Ők általában a jelölttel való személyes kapcsolatukból kifolyólag  választják az induló személyt, mert az például, családtag, barát, ismerős, szomszéd, vagy köztiszteletben álló személy (például ismert színész, sportoló, énekes).
  Az érdekükből kifolyólag szavazók sajátos csoportot alkotnak, az érdekek ugyanis városszerte különbözőek. Elképzelhető például, hogy egyik utcában gond van a csapadékvíz elvezetésével, ezért ott azt az indulót támogatják, aki ígéretet tesz a probléma megoldására, míg egy másik utcában, ahol az útburkolat minőségével van óriási gond, már az adott jelölt ellen voksolnak, mivel ez a probléma kimaradt az illető programjából. Ez okozza azt a választási kampány-jelenséget, amelynek során az összes jelölt szinte teljesen megegyező, az egész körzetre kiterjedő felújítási ígéretekkel áll a választók elé, valamint, hogy az egyes induló csoportosulások jelöltjei, úgy viselkednek mintha jelölő szervezetük többi tagjával elfelejtettek volna egyeztetni és megígérnek egy körzetnek annyi felújítást, amennyire a városnak a négy éves költségvetése is kevés lenne.

  A négy szavazó-típus tükrében érdemes megnézni egyesével is a három polgármesterjelölt lehetséges támogatóinak összetételét.


Hajdú János (Fotó: paksnet.hu)

   Hajdú János, jelenlegi polgármester, 2002 óta gyakorolja tisztségét Pakson, amiből kifolyólag egészen biztosan van már kialakult tradicionális szavazóbázisa a városban. Ehhez hozzáadódik az őt támogató Fidesz nagy létszámú hagyományos szavazói köre, ami azokból a választókból áll, akik a párt 1998-as győzelme óta kitartanak a szervezet mellett (4 ciklus). Az értéki alapon szavazók körében a jelölt biztosan vezet, hiszen pártja országos népszerűségét tekintve ma messze a legerősebb, ami bizonyítja, hogy a Fidesz (és így a pártot képviselő Hajdú) értékrendje a mostani közhangulatban szimpatikus a lakosságnak. Az érzelmi indíttatású szavazók jelentik a polgármester gyenge pontját. Két olyan jelölttel áll szemben, akik hírnevükből vagy munkájukból adódóan rendkívül szerteágazó kapcsolatokkal rendelkeznek és köztiszteletben álló tagjai a városnak. 20 éves képviselősége és 8 éves polgármestersége alatt Hajdú is komoly elismertségre tehetett ugyan szert, de a személyes kapcsolatok szempontjából - és ez most nem egy tudományos állítás, hanem csak puszta megérzés - mégiscsak más a paksi polgárok viszonyulása egy polgármesterhez, mint egy élsportolóhoz, vagy egy közismert tanítóhoz. Az érdekük szerint szavazók voksolásáról, nem érdemes bármit is mondanom, mert az érdekek városszerte különbözőek, így erről csak szubjektíven nyilatkozhatnék Hajdú esetében.

Mezősi Árpád (Fotó: mszp.hu)

  Mezősi Árpádnak, a szocialisták jelöltjének legfőbb támogatómagja a tradicionális MSZP szavazó tábor, azok, akik a párt 1994-es reneszánsza óta (vagy már eleve a rendszerváltást követően is) a szocialistákra szavaztak. Mezősi ideológiai alapon érkező támogatókra, a párt jelenlegi országos népszerűségét is belekalkulálva a számításba (a  már az előbb említett tradicionálisan baloldali szavazókon kívül) nem igazán számíthat. Ezzel szemben sok szavazatot gyűjthet össze személyes kapcsolatrendszere alapján, hiszen az általa tanítóként Pakson töltött több évtized alatt rengeteg emberrel kerülhetett ismeretségbe. Az érdekükből kifolyólag Mezősire szavazók csoportját és irányultságát, ahogy Hajdú esetében is csak szubjektíven tudnám megítélni, ezért ezzel nem foglalkozom.



Kozmann György (Fotó: telesport.hu)

   Kozmann György, a lokálpatrióták által támogatott független polgármesterjelölt, eltérően két riválisától, nem rendelkezik valódi tradicionális szavazóréteggel, mivel teljesen új a paksi politikai életben. Kozmann hagyományos szavazóként legfeljebb arra, a relatív tekintetben szűk csoportra számíthat, akik az elmúlt két önkormányzati választáson a PLE jelöltjeire szavaztak. Más a felállás, ha az általa képviselt értékrend szempontjából vizsgáljuk helyzetét. A politikus nem csak a lokálpatrióta gondolkodású paksi lakosok, hanem a saját polgármesterjelölttel nem rendelkező, Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazóinak számára is szimpatikus döntési alternatíva lehet. A PLE és a Jobbik által alkotott szavazóbázison túl, az ideológiai alapon szavazók táborához tartozhat az az egyáltalán nem kevés választópolgár, akik egyik országos pártot sem kívánják választani és esetlegesen ezért voksolnak a független jelöltre. Az ő részükről kérdés a szavazási hajlandóság, elég tudatosak lesznek, vagy otthon maradnak vasárnap. Az emocionális (érzelmi) szavazótípusú választók tekintetében joggal feltételezhetjük, hogy az egykori sportoló aratni fogja a voksokat. Ahogy Kovács Sándor, a PLE elnöke fogalmazott; "Kozmann György márkanév" és ebben teljesen igaza van. A jelölt ismertsége és ami még ennél is fontosabb, elismertsége, lehet Kozmann esetében a siker záloga és ez a tényező az, aminek tudatában Hajdú igazi ellenfelének őt tartom. A európabajnok kenust illetően inkább lehetnek sejtéseink arról, hogy mely paksi érdekcsoport(ok) állnak a jelölt mögött, amit feltehetően ő is megérzett, hiszen ezeket a választói csoportokat kívánta elsősorban megszólítani lakossági fórumok keretében.

Presztízskérdés

A legerősebb civil szervezet (Fotó: kozmann.eu)

  Van-e különösebb jelentősége a mostani önkormányzati választásnak Pakson, azon túl, hogy kik kapják majd a városházán a képviselői székeket és ki lesz a város első embere? Az egyszerű paksi lakos számára nincs, de a politikai alakulatok jövőjét hosszú időre meghatározhatja a mostani voksolás végeredménye.

  A legkevesebb téttel a választás kimenetelét illetően a paksi Fidesz bír. A párt szilárd esélyekkel állhat a rajthoz október 3-án és számukra az egyetlen lényegi kérdés, hogy Hajdú János polgármester meg tudja e tartani pozícióját Kozmann Györggyel szemben.
  A választás a többi induló alakulatnak mást is fog jelenteni a képviselői helyeken túl. A jövőre tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy lesz e olyan csoportosulás, akinek jelöltje egyéniben győzni tud a Fidesszel szemben vagy a kompenzációs listáról leosztott mandátumokhoz ki vagy kik és milyen arányban jutnak hozzá. Jó formán két nagy kérdés maradt, az MSZP, a PLE, a PVM és a Jobbik számára.
  Az egyik, hogy ki lesz a második erő, vagyis ki lesz az, aki, ha esetelegesen változás állna be az országos vagy a paksi közhangulatban, akkor a következő választáson akár vezető szerephez is juthatna.
  A másik kulcskérdés, hogy kik lesznek, akik egyáltalán be tudnak kerülni az önkormányzatba, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy aki egyszer kiesett, az visszatérni már alig ha fog tudni - mind önkormányzati, mind pedig országos szinten.

  A jelenlegi felállás mellett ma úgy gondolom, hogy Pakson a dobogó második fokára a helyi MSZP-nek van lehetősége befutni. Természetesen nem pusztán önmaga miatt, hanem sokkal inkább Az egy a tábor és kettő a zászló című cikkemben már leírt, a Jobbik és a lokálpatrióták táborát övező átfedések miatt. Ha ez bekövetkezik, akkor kérdés, hogy a szocialisták hány mandátumot szereznek meg a listás szavazatok által nyújtott 3 képviselői székből. Ha mondjuk kettőt, akkor a fennmaradó egy helyre lokálpatrióta vagy jobbikos képviselő ülhet?

  A választóknak azt is mérlegelniük kell vasárnap, hogy ha fideszes lesz a polgármester, valamint az egyéni képviselői helyek mindegyikét a Fidesz szerzi meg és a listán pedig 2:1, vagy 1:2 arányban szocialista és jobbikos jelöltek kerülnek be, akkor 20 év után egyetlen kizárólag helyi-szintű szerveződés sem képviselteti majd magát a paksi városházán. Így a paksiak most vasárnap a civil szervezetek eddigi munkájáról is ítéletet fognak mondani.

Sajtótájékoztató (Fidelitas)

Dr. Hanol János (Fotó: fidelitas.hu)

  Ma reggel, 9 órakor, a Fidelitas helyi szervezetének sajtótájékoztatóján vettem részt. A családias hangulatúra sikeredett rendezvényen ott volt Dr. Hanol János, a Fidelitas helyi elnöke, Ágh Péter országgyűlési képviselő és Bordács József, a Fidesz paksi elnöke.

  A tájékoztatást Hanol János kezdte, aki elmondta, hogy a Fidelitas paksi csoportjának sikerült elérnie, hogy Csajági Sándor, az V-ös számú vk. fideszes képviselőjelöltje beemelje programjába az extrémsportpark megépítésének tervét. A sportpark megépítése Pakson lassan egy évtizede húzódó probléma. Az ötlet most a választások kapcsán került csak elő, sokadjára. A sportpark ötletét többen is magukénak tulajdonítják. Hasonló ígéreteket tartalmaz Kozmann György polgármesterjelölt programja és Zsarnai Sándorné, szocialista képviselőjelölt-asszony is megemlítette a tervezetet a múlt pénteki TV vitában. Mint azt Hanol is elmondta, a csarnok megépítése a fiatalok és a lakosság közötti azon konfliktus megoldását szolgálja, ami az extrémsportot űzők által okozott útburkolat-rongálás következtében alakult ki. A Fidelitas helyi elnöke azt is kiemelte, hogy amennyiben a Fidesz megőrizheti pozícióit a városban, akkor segítenek létrehozni a sportolóknak egy saját egyesületet, amelyet a város - ahogy a többi sportágat is - támogatni fog. Kérdéses, hogy az egyáltalán nem olcsó beruházás valóban elérné e célját, vagy a sportlétesítmény ellenére is az utcát választanák a fiatal extrém-sportolók fenntartva a konfliktushelyzetet a lakossággal.

Egy szilárd tényt azonban érdemes még leszögezni. Dr. Hanol János az első politikus a városban, aki konkrét terveket rakott le az asztalra az extrémpark megépítését illetően.

  Ágh Péter, országgyűlési képviselő azzal érvelt pártja mellett, hogy az önkormányzatban is meg kell valósulnia annak a politikának, melyet a Fidesz a parlamentben képvisel. Négy fontosabb dolgot emelt ki. Az első és talán legfontosabb, hogy a lakástámogatást a gyermekvállalással szeretnék összekapcsolni, ami meglátásom szerint, egyrészt könnyebbé tenné a fiataloknak a gyermekvállalást, másrészt segítene megállítani a népességfogyást.
  A szakképzés átalakításáról azt mondta, hogy a szakmunkásképzőkben a 3 éves képzésre állnának vissza és az elméleti tantárgyak oktatása helyett sokkal inkább a gyakorlati oktatás kerülne előtérbe. Azt hiszem senkinek nem kell különösebben járatosnak lenni az oktatásügyben ahhoz, hogy átláthassa ennek a tervezetnek az okát. A PTE politológia tanszékén, A politika tudomány alapjai című kurzoson bontakozott ki kisebb vita a kérdésről még 2009-ben. Akkor úgy tanították, hogy az ember a tudásának 80%-át tapasztalati úton szerzi meg, míg az elmélet csak a sikeres munkához 20%-osan párosul, ezért én személy szerint úgy vélem, hogy ennek kell megjelennie az oktatásban is, a tananyagban is 80%-os gyakorlati- és 20%-os elméleti oktatás formájában. Ha a végcél ez, akkor úgy vélem, hogy az ötlet hasznos lehet az oktatásügy szempontjából.
  A rezidensképzésről is szó esett. A téma igencsak kényes kérdés az orvoslástan-hallgatók számára. Ágh Péter vérbeli politikusként beszélt az ügyről. A politikus kritizálta a röghözkötéses rendszert is, de leszögezte, fontos, hogy a fiatal orvosok Magyarországon maradjanak. Most ebből mit hámozzon ki a politikai elemző? Egy biztos, a magyar háziorvosok nevetségesen alacsony fizetésének megemelésről nem volt szó.
  Ágh a fiatalok felé irányuló új nemzetpolitikai vonalról is beszélt. Azt mondta támogatni kívánják a történelmi Magyarország elcsatolt terültére történő osztálykirándulások szervezését, hogy a fiatalok megismerhessék és magukénak érezhessék egykori országunk leszakított részeinek értekeit. Azt gondolom, hogy ezzel minden jobb érzésű magyar egyet fog érteni.

Bordács József az elmúlt négy év intézkedéseire hivatkozva kérte a fiatalok támogatását. Célként a paksi fiatalok Pakson tartását, a számukra kedvező feltételek biztosítását tűzte ki. Beszélt a PSE pálya tovább fejlesztéséről.

Utcaképviseleti rendszer

  A fogalom meglehetősen újnak számít Paks politikai életében. A Jobbik szórólapján találkoztam vele először. A párt paksi szervezetének főbb várospolitikai elképzelései közé tartozik az ötlet, bár a szórólap nem tartalmaz konkrétumokat, mégis érdemes eltöprengeni a gondolaton. Az utcaképviseleti rendszer (feltételezésem szerint) azt takarja, hogy az adott körzet utcái saját képviselőket választanak, akik egy körzeti fórumon egyeztetnek a körzet képviselőjével. A rendszer valóban nagyobb teret adhat arra, hogy a lakosság ismertesse problémáit és hallassa a hangját az önkormányzatban, de kérdés, hogy mennyire működne ez. Magyarországon napjainkban még gyermekcipőben jár a demokrácia és a lakosság sokkal inkább csak lehetőségnek, mint kötelességnek érzi a közügyekben való részvételt. Így joggal gondolhatjuk, hogy a lakosság egy jó része, ahogy még a választáson sem hajlandó részt venni, úgy a saját környezetének sorsa sem érdekelné. Egy fejlettebb országban, ami nagyobb hagyományokkal rendelkezik a demokráciát illetően, ez jól bevált módszer lehetne, de Magyarországon aligha. A paksi Jobbik ezen elképzelése egyébként egyáltalán nem rossz, sőt az ellenkezőjét bizonyítja annak a pártot igen gyakran érő vádnak, hogy antidemokratikusak lennének. Csak inkább úgy fogalmaznék, megvalósulása koraszülés lenne.

A nép egyszerű gyermeke

Hajdú a reklámfilmben

  Profi kampányfilmmel állt elő Hajdú János, a Fidesz támogatásával immár harmadjára is versenybeszálló polgármester. A politikai célú reklámhirdetés, melyet Hajdú honlapján találhatunk meg és a Paksi TV is játssza, a polgármesterjelöltet mint a nép egyszerű gyermekét ábrázolja. A kisfilm rendezői helyszínnek egy tipikus magyar tanyát választottak, melyen látszik, hogy jól gondozott. A politikus éppen a birtokon serénykedik, miközben saját maga beszél, egy középiskolai etikaórán is jelesnek minősülő, hazafiassággal megfűszerezett monológot adva elő. A spot nem csak tartalmilag, hanem képileg, valamint a hang minőségét, és zenei aláfestését tekintve is rendkívül ügyesen kivitelezett. A készítők még a képsorok szimmetrikusságára és a különböző kompozíciókra (például háromszög kompozíció) is odafigyeltek, nem is beszélve a film színvilágáról. Ezt a kampányfilmet érdemes lenne a nagyobb városok polgármesterjelöltjeinek is megnézni, lehetne mit tanulni belőle. A kisfilm azt is bizonyítja, hogy a jelölt mögött a politikai marketinghez kiválóan értő csapat áll, akik meg tudták szerezni a megfelelő szakembereket és felszerelést a klipp elkészítéséhez.

  A reklám nagy előnyt jelent majd Hajdú számára, bár rajta kívül Kozmann György és Mezősi Árpád is rendelkezik saját reklámmal, valamint a Paks Városért Mozgalom is. Igaz, Mezősi és a PVM reklámfilmje túl rövidek és nem túl bonyolultan kivitelezettek, míg úgy érzem Kozmann György reklámja kicsit hosszúra sikerült. Ebből kifolyólag én úgy vélem, hogy azok, akik kizárólag a reklámfilmek alapján szavaznak majd, valószínűleg inkább Hajdút fogják támogatni. A mostani választás arra is bizonyíték lesz majd, hogy korunk önkormányzati választásán, egy akkora városban mint Paks,  a politikai marketing szempontjából már elengedhetetlen a TV reklám, persze elsősorban most sem ez fog dönteni.

Kleiszthenész és Faller Dezső

Kleiszthenész szobra (Fotó: tortenelemklub.hu)

  Demokrácia. Amikor a démosz (ókori görögöknél: nép)  tagjai közösen döntenek saját sorsukról. Egy rendszer, ahol bizonyos feltételek mellett - ami történelmi koronként változó volt - mindenkinek van lehetősége beleszólni a közügyekbe.
  Az egyetemes politikai gondolkodás története még két fajtáját különbözteti meg az irányítás mikéntjének. Az egyikben egyszemélyi irányítás valósul meg, illessük ezt történelmi korszakonként és helyszínenként más-más nevekkel türannisznak, királyságnak, diktatúrának vagy valami másnak, sokféle elnevezése volt.
  A harmadik irányítási forma, ahol nem egy személy, hanem egy szűk  csoportosulás jut vezető szerephez, az oligarchia. Az oligarchia szónak a magyar nyelvben erőteljes negatív háttérzöngéje van.
  Hogy utóbbi kettő közül melyik kiteljesedését tartják fenyegetőnek a paksi MSZP politikusai, azt nehéz lenne nyilatkozataikból megítélni, mindenesetre kampányuk központi témája a demokratikusabb városvezetés kiépítése lett. A kampány egyébként érvrendszerét és érthetőségét tekintve politológiai szempontból dicséretesre sikerült, de a pártot, mely országosan is egyre népszerűtlenebb, aligha mentheti meg. Faller Dezső kleiszthenészi énjéről és az MSZP kampányáról azért érdemes néhány szót ejteni.

  Miből is áll ez a kampány?
A helyi MSZP azt ígéri, ha komolyabb szerephez jut a választás után, akkor bevonja a városvezetésbe a civil szervezeteket, ennek bizonyításaként választási szövetséget kötött a Városunkért, Jövőnkért Egyesülettel. Ez a "húzás" egyébként azért is kedvező volt a pártnak, mert így közösen Balközép Szövetség néven indulhatnak, amiről okkal feltételezhetjük, hogy sokkal eladhatóbb ma Magyarországon, mint a hitelességét elveszített, MSZP logó.

  Szembetűnő még, hogy a szocialisták által indított jelöltek minden vitaműsorban, TV nyilatkozatukban és fórumukon kihangsúlyozzák, hogy ők ki fogják nyitni a városháza kapuit az emberek előtt. Ezalatt az önkormányzati képviselők és a körzetek lakóinak kapcsolattartását, a döntések átláthatóvá tételét értik. Az ötlet célja önmagában nemes, kérdés persze, hogy mekkora erre az igény és az, hogy a gyakorlatban miként valósulna meg.
  A jobboldal-baloldal egyik jellemző eltérése a centralizáltság-decentralizáltság kérdése. Mezősi Árpád, szocialista polgármesterjelölt, képviselve a baloldali irányvonalat, választási programjában már lefektette, hogy nagyobb önállóságot kapnak a külső városrészek, több részönkormányzat létrehozásával.
  Fallerék a választópolgárokat azért is bíztatják, hogy mellettük voksoljanak, hogy pártjuk egy baloldali "demokratikus" kontrollt nyújthasson az önkormányzatban, a nagy valószínűséggel többséghez jutó Fidesszel szemben. Ehhez hozzátartozik, hogy a paksi MSZP Hajdú János fideszes polgármestert, sokszor mint valami mitológiai figurát mutatja be, aki egymaga, az őt körülvevő csoportosulás segítségével irányítja a várost, ezáltal azt azt a képet festve, hogy mindenki más ötletei ki vannak zárva az önkormányzat által nyújtott lehetőségekből.
  Hogy 5-10 évvel ezelőtt, egy kiegyensúlyozottabb országos politikai közhangulatban mennyire lettek volna fogékonyabbak a magyar emberek az ilyen és ehhez hasonló kampányokra, nem tudni. Azt azonban tudjuk, hogy az "Akadályozzuk meg Orbán Viktor és a radikális szélsőjobboldal teljhatalmát!" kampányszlogen tavasszal nem hozta meg az MSZP számára a várt sikert. Hogy helyben mit eredményez majd ez a demokráciaféltés, az csak október 3-a után derül ki, de 2010. áprilisa után levonhatjuk a megfelelő konzekvenciákat és megállapíthatjuk, hogy ha hiteltenné vált politikusok állnak elő ezzel az érvvel, az biztosan nem fog sikert eredményezni. Így a kérdés csak az, hogy az MSZP országos válsághelyezte mennyiben ragadt át a helyi szocialistákra és, hogy képes volt-e Faller és csapata hitelesnek maradni az emberek szemében, mindannak ellenére, hogy pártjuk az elmúlt négy évben országosan hiteltelenné vált?

Kíméletlenül kimondva

  Elég érdekesre sikeredett a TelePaks TV-n, 2010. szeptember 23-án, pénteken este közvetített képviselő-jelöltek vitaműsora. A műsorban a paksi 6-os számú választókörzet képviselőjelöltjei mutatkoztak be, ismertették programjukat és folytattak vitát egymással. Azért is érdekes volt végignézni az adást, mert a körzetben induló jelöltek esélyeiről szóló elemzés, amely a Kételyek között címet kapta, már 3 napja vezeti az ötven legolvasottabb cikk rovatot ezen az oldalon és csak az elmúlt egy hétben közel 50-en olvasták.

  Az akkori elemzésemben úgy fogalmaztam, hogy Dr. Nagy Tibornak pártja országos népszerűsége révén jó esélyei vannak a körzet megnyerésére, de sokkal nehezebb helyzetben van, mint fideszes jelölttársai nagy része. Dr. Nagy számára ez a vita meglátásom szerint kedvezőtlenül alakult. A politikus részéről, a műsorban elhangzottakat úgy tudnám összefoglalni, hogy sokat beszélt, de keveset mondott. A műsor vége felé saját maga mellett, arra az egyébként emberileg kevésbé szimpatikus, de a politikatudományban és városfejlesztési stratégiában elfogadható érvre próbált rámutatni a nézőknek, amit most talán az ország összes fideszes jelöltje megemlít kampánybeszédében; mégpedig azt, hogy egyáltalán nem mindegy egy körzet, vagy egy önkormányzat számára, hogy "színeiben" különbözik e a kormányzattól vagy sem, ami könnyen eldöntheti állami és önkormányzati támogatások és prioritások sorsát és sorrendjét.
   Zsarnai Sándorné, a szocialisták jelöltje, beszédében tökéletesen összhangban volt pártja országos és városi kommunikációjával. A választókkal való szorosabb kapcsolattartást, a nyugdíjasokra való fokozottabb odafigyelést és a panelfelújítást említette elsődleges kérdéseknek. Ezzel ha új szavazórétegekre nem is, de a körzet régi, igencsak szépszámú baloldali szavazómagjának megtartására okkal számíthat, ami megint csak Nagy esélyeit rontja.
  Ez hatványozottabban igaz, ha megfigyeljük miként viselkedett a Jobbik jelöltje. Bogáncs Tamás Jánost tipikus jobbikos politikusnak nevezném. A többi csoport jelöltjével ellentétben nem sablonos ígéretekkel állt a kamerák elé, hanem - és ez szavazatszerzési szempontból nagyon lényeges - egyszerűen olyan problémákat mondott ki, melyekről a többi jelölt nem vagy csak simulékonyan beszélt. Bogáncs rákérdezett arra a tényre azoktól a jelöltektől, akik az előző ciklusban önkormányzati képviselők voltak, hogy miért nincs rend a körzet iskolájában és miért van az, hogy szülők sokasága más iskolába akarja menekíteni gyerekét. Megkérdezte tőlük, hogy a városban működő Neutron-kommandó, a nagy létszámú rendőrség és a polgárőrség ellenére a városvezetés miért egy magáncégre bízza a körzet védelmét az éjszakai randalírozókkal szemben és ennek ellenére miért van szétverve a körzet hétvégente. Ezek a kérdések, melyek egyébként megválaszolatlanok maradtak, szavazatok sokaságát hozhatják Bogáncsnak, aki amúgy is a város azon körzetében indul, ahol a pártja tavasszal egyedüliként közel 20%-nyi szavazatot szerzett.
  Szabó Péter, a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének jelöltje taktikusan viselkedett a vita során. Arra felé próbált tapogatózni, ahol foghat is valamit. Egy korábbi írásomban, már beszéltem róla, hogy Hornyánszki János, PLE-s jelölt, inkább Faller Dezsővel, a szocialisták jelöltjével próbált egyhangon beszélni a vitaműsorban, ami kevésbé szerencsés megoldás, mert a lokálpatrióták és a szocialisták értékrendje és korábbi önkormányzati magatartása között fényévnyi különbségek vannak, így a PLE aligha fog szavazatokhoz jutni a baloldalról. Szabó ezzel szemben a szocialista Zsarnainé által elmondottakra reagált a vitában és inkább Bogáncs Tamás Jánossal próbált egyetérteni. Ez sokkal inkább lehet sikerforrás, mivel a lokálpatrióták az országos pártok közül elsősorban a Jobbiktól rabolhatnak majd szavazatokat. (Ezzel bővebben az Egy a tábor és kettő a zászló? című írásomban foglalkoztam már.)
  Bana János valamelyest kilóg a sorból. Ő röviden és tömören beszélt, korábbi szavazóit kívánta ismét megszólítani. Bana 2006-ban lett önkormányzati képviselő, a FIDESZ színeiben, most azonban a Paks Városért Mozgalom jelöltjeként száll versenybe. A választás az ő esetében egy kérdést fog csak tisztázni;  még pedig azt, hogy 2006-ban személye, vagy a mellette lévő pártlogó miatt választották meg. Az őt indító mozgalom az utóbbi években erősen gyengélkedett, önmagában a mostani közhangulatban messze nem lesz olyan húzóerő, mint négy esztendeje a FIDESZ-logó volt.

Bővítési dilemma

Kozmann György

  A választási kampány egyik legfőbb dilemmája az atomerőmű bővítésének kérdése. Nem is maga a bővítés, azt mindenki támogatja, sokkal inkább az, hogy mely vállalatok jutnak majd szerephez a terv kivitelezésében. A helyieké, vagy máshonnan (esetleg külföldről) érkező vállalatoké lesz a munka?

  Amennyiben máshonnan érkező vállalatok kapják a munkát, akkor valószínűsíthető, hogy nem a paksiakat fogják foglalkoztatni, hanem máshonnét hoznak szakembereket. Ezáltal a Pakson és környékén élők több száz, vagy akár több ezer munkalehetőségtől esnének el, ami a 13%-os munkanélküliségi rátával rendelkező kistérség számára aligha szerencsés, főleg ha azt számítjuk, hogy ez a 13% csak a bejelentett munkanélkülieket tartalmazza és nem tudhatjuk mennyien vannak a bejelentetlenek. A másik tényező még az adózás kérdése. Azok a vállalatok, melyek nem Pakson vannak bejelentve, nem a városban fogják leadózni a keresetüket, így fennáll a veszélye, hogy egészében kivihetik Paksról azt az igencsak jelentős pénzösszeget, melyet az önkormányzattól kapnak a munkáért cserébe. Sőt, ha az adott vállalat nem Magyarországon, hanem külföldön van nyilvántartva, például valamelyik adóparadicsomban, akkor az országból is eltűnhet a magyar állam és a paksi önkormányzat erőműbővítésre fordított vagyona. A városnak tehát egyértelmű érdeke, hogy a bővítési feladatokban a helyiek jussanak munkához.

  E kérdésben minden induló csoportosulás azonos állásponton van. Igaz a kérdés messze nem a 3-as számú körzetet érinti egyedül, mégis az ottani jelöltek TV vitájában került napirendre a téma. A helyi MSZP és a helyi FIDESZ is az erőműbővítésben látja a legjobb esélyeket a munkahelyteremtésre, mégis úgy tűnt óvatosabban fogalmaznak a kérdésben, mint a Jobbik és a lokálpatrióták. A Jobbik jelöltje, Wolf Henrietta, akkora hangsúlyt fektetett a munkahelyteremtés fontosságának ecsetelésére, hogy minden felhasználható idejét elhasználta, így a vitában már nem is tudott részt venni.
  A kialakuló vita legjelentősebb mozzanata volt, hogy Féhr György, a körzet korábbi fideszes képviselője, idén már a PVM jelöltje, kijelentette, hogy a helyi vállalkozások zöme nem elég felkészült az atomerőmű bővítésével kapcsolatos munkák ellátására. Hornyánszki János, a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének jelöltje, csapatának szlogenjéhez híven, nagyon határozottan fellépett a paksi vállalkozók pártján és számonkérte Féhrtől, hogy mivel ők voltak hatalmon az előző négy évben, miért nem kezdték el a vállalatok szakmai felkészítését, holott évek óta tisztában vannak a problémával.

  A politológus szakterülete a politika tudomány, megfűszerezve közgazdasági-, jogi-, szociológiai- és történelmi ismeretekkel. Ez alapján elnézheti nekem az olvasó azt, hogy nem tudok nyilatkozni az ügyben; mennyire felkészültek vagy felkészületlenek a paksi vállalatok az erőműbővítésre. Ez a mérnökök dolga lesz. Abban az esetben viszont, ha tényleg felkészületlenek a helyiek ezekre a teendőkre, akkora a kérdés valóban az, hogy ki és mikor kezdi el felkészíteni a paksi vállalatokat.

  Ezzel kapcsolatosan mindössze néhány zavaros nyilatkozat áll csak rendelkezésünkre. A Fidesz helyi elnöke, Bordács József, a Paksi Hírnök, 2010. augusztus 27-i számában a következőképpen fogalmazott pártja terveit illetően:

(...)Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a helyi vállalkozások helyzetbe hozására, valamint az atomerőmű bővítésével összefüggő városi feladatok elvégzésére(...)

  Ami számomra a leginkább kérdéses ezek után, hogy Bordács, aki szintén ott ült a stúdióban a feljebb említett vita során, miért nem reagált valahogy az elhangzottakra, miért nem cáfolta meg a vállalatok felkészületlenségével kapcsolatosan elhangzottakat, vagy ha ezzel egyetért, akkor miért nem adott magyarázatot arra, hogy a fideszes városvezetés miért nem kezdte el a vállalatok felkészítését már az előző ciklusban.
  Az MSZP paksi szervezete által kiadott Választókerületi Iránytű 2010. szeptemberi számában Mezősi Árpád, szocialista polgármesterjelölt programjában is szerepel, hogy vállalják a az atomerőmű bővítésére való felkészülés folytatását. Ennél bővebben azonban a szocialisták sehol sem fogalmaznak az üggyel kapcsolatosan.
  A Jobbik elképzeléseiről többet lehet tudni, a párt megfontoltabb kommunikációt folytat a kérdésben. Míg több TV vitában is napirendre került a jobbikos képviselőjelöltek által a munkahelyteremtés kérdése, addig Gáspár Viktor, a párt hely alapszervezetének elnöke is úgy nyilatkozott a Paksi Hírnöknek:

Nem tudjuk elfogadni, hogy a közpénzből megvalósuló helyi beruházások sok esetben nem helyi vállalkozók kivitelezésében készülnek el.

  A kérdésben legelszántabban, a lokálpatrióták támogatásával induló  független polgármesterjelölt, Kozmann György foglalkozott. Az egykori kenus a nyilatkozatokon túl személyesen is megkereste a vállalkozókat, akiknek egy külön választói fórumot szervezett. A politikus a fórum keretei között egy kétoldalú párbeszéd keretében egyeztetett a vállalkozások vezetőivel. Kozmann ígéretet tett, hogy megválasztása esetén egy vállalkozóbarát önkormányzatot fog működtetni és továbbra is folyamatosak lesznek az egyeztetések közte és a helyi vállalkozások között.

  Természetesen e kérdésben az fog dönteni, hogy melyik politikai csoportosulás miben érdekelt. Ma még nagyon nehéz lenne kiválasztani, hogy ki az aki csak a szavaztok megszerzése érdekében ígér és ki az, akinek ténylegesen is érdeke, hogy paksi vállalkozók építsék tovább az erőművet. Az azonban egyértelmű a paksiak számára, hogy az ő érdekük a saját vállalkozásaik előnyös helyzetének biztosítása.