A fiatalok dönthetnek

Kozmann György

  Az előttünk álló önkormányzati választás kimenetelét illetően döntő szerepe lehet a fiatalok választási aktivitásának. Kozmann György, a lokálpatrióták támogatásával induló független polgármesterjelölt, a kampányában kiemelten két társadalmi réteget próbált megszólítani; a fiatalokat és a helyi vállalkozókat. E két csoport számára lakossági fórumot is szervezett. Joggal feltételezhetjük, hogy Kozmann György személye, saját korából adódóan, közelebb áll a fiatalokhoz (18-35 év közötti korosztály), mint a másik két polgármesterjelölt, ráadásul az egykori sportoló ebből adódó előnyét igyekezett is tovább növelni a kampányidőszakban. Ha figyelmesen végigolvassuk Kozmann programját, akkor láthatjuk, hogy az elsődlegesen megcélzott réteg csak is a fiatal szavazók csoportja. A program majdnem mindegyik eleme tartalmaz olyan részt, amely elsősorban a paksi ifjakat érinti. Nem csak a sport és az oktatás terén fogalmazott meg feléjük elképzeléséket, hanem az egészségügyre, a lakótelepre, a gazdaságfejlesztésre és a részönkormányzatra vonatkozó tervei között is. Ingyenes méhnyakrák elleni védőoltás, iskolabusz, munkahelyteremtés, térfigyelőrendszer, fesztiválok - ezek az ötletek biztosan nem a nyugdíjaskorúakat érintik, legfeljebb közvetve, unokáik miatt.
  Kozmann honlapján azt írja, hogy a fiataloknak tartott lakossági fórumán közel 80-an vettek részt. Hogy a többi polgármesterjelölt által tartott fórumon átlagosan mekkora ennek a korosztálynak a részvételi aránya, azt nem tudom megmondani, de személyes tapasztalatom az, hogy a fiatalság elvétve jelenik meg politikai rendezvényen, még akkor is, ha azt direkt az ő számukra rendezik. Így, amennyiben ez az adat reális, Kozmann sikernek könyvelheti el ezt a fórumot.
  A fiatal korosztályról tudni kell még, hogy a nagypolitika jelentős részüket nem foglalkoztatja, vagy számottevő esetben elriasztja őket magától. Így a független polgármesterjelölt további előnye másik két riválisával szemben, hogy olyan szervezet áll mögötte, mely a parlament körül zajló sárdobálásból nem veszi ki részét a mindennapokban, így az országos politikától vonakodó fiatalság számára kedvező választási alternatívát jelenthet Pakson.

  Az éremnek azonban másik oldala is van. Igaz, Kozmann programja minden paksi lakosnak szól, de azzal, hogy a fiatal réteget kiemelten kezeli, kockázatot vállal. Egy fiatalokat megcélzott sikeres kampány lehet hatékony, de lehet hátrányos is. Más korosztályok jóformán ugyanazt kapják tőle, amit a másik két polgármesterjelölttől is, így számukra marad a pártszimpátia. Természetesen nem állítom, hogy Kozmann kizárólagos támogatórétege a fiatalság lenne, de szavazóbázisának komoly erőforrását jelentheti ez a korosztály.

  A fő kérdés megválaszolása tehát egészen október 3. napjáig várat magára. Mekkora lesz a fiatal korosztály aktivitása a választáson? Ha nagy, akkor az biztosan Kozmann esélyeit növeli majd.

Hivatkozás:
*Kozmann György honlapja
*Kozmann György programja

Ki kire számíthat?

  Ki lesz a város első embere? Talán ez minden önkormányzati választás legizgalmasabb kérdése Pakson. Igaz, a polgármester lehetőségeit megszabja az őt körülvevő testület összetétele és ezáltal a testület hozzá fűződő viszonyulása.

Ki adja a polgármestert?

Én ebben az írásomban nem a jövendőbeli polgármester kilétének kérdését szeretném feszegetni, inkább egy kísérletet teszek annak megállapítására, hogy melyikükre, kik és milyen megfontolásból fognak majd voksolni.
  Négy szavazócsoport típust emelnék ki; a tradicionális-, az értéki-, az emocionális- és az érdekalapon kialakuló szavazócsoportokat.

  A tradicionális szavazók azok, akik mindig vagy több választási ciklus óta, teljesen függetlenül a jelölt személyétől, a jelölt által képviselt ideológiától és a jelölt programjától, hagyományosan ugyanarra a pártalakulatra szavaznak. Az ilyen szavazók vagy a családi háttér hatására, vagy korábbi szilárd elkötelezettségükből kifolyólag nem képesek elszakadni attól a párttól, amelyikkel hosszú ideje szimpatizálnak. Ez a kötődés még akkor is fennmaradhat, ha egyébként nem is ismerik a jelölt céljait, vagy ismerik, de nem értenek egyet az általa képviselt célokkal.
  Az értéki alapon szavazók azok, akik a jelölt (vagy a jelöltet indító párt) által képviselt ideológiával értenek egyet. Az ideológiai alapon szavazók számára mindegy, hogy melyik csoportosulás képviseli a számukra szimpatikus elvet, a lényeg az, hogy valaki által képviselve legyen. Erre példa Magyarországon a rendszerváltást követő gyors változás a pártok erőviszonyai között. Az 1990-ben győztes MDF-ből való gyors kiábrándulás megakadályozta egy tradicionális konzervatív szavazóréteg kialakulását és 1994-et követően a konzervatív tábor a liberális gyökerekkel rendelkező és az új helyzet következtében politikai stratégiát változtató Fideszhez pártolt.
  Az emocionálisan szavazók köre azokat fedi, akik érzelmi indíttatásból teszik ide vagy oda az X-et. Ők általában a jelölttel való személyes kapcsolatukból kifolyólag  választják az induló személyt, mert az például, családtag, barát, ismerős, szomszéd, vagy köztiszteletben álló személy (például ismert színész, sportoló, énekes).
  Az érdekükből kifolyólag szavazók sajátos csoportot alkotnak, az érdekek ugyanis városszerte különbözőek. Elképzelhető például, hogy egyik utcában gond van a csapadékvíz elvezetésével, ezért ott azt az indulót támogatják, aki ígéretet tesz a probléma megoldására, míg egy másik utcában, ahol az útburkolat minőségével van óriási gond, már az adott jelölt ellen voksolnak, mivel ez a probléma kimaradt az illető programjából. Ez okozza azt a választási kampány-jelenséget, amelynek során az összes jelölt szinte teljesen megegyező, az egész körzetre kiterjedő felújítási ígéretekkel áll a választók elé, valamint, hogy az egyes induló csoportosulások jelöltjei, úgy viselkednek mintha jelölő szervezetük többi tagjával elfelejtettek volna egyeztetni és megígérnek egy körzetnek annyi felújítást, amennyire a városnak a négy éves költségvetése is kevés lenne.

  A négy szavazó-típus tükrében érdemes megnézni egyesével is a három polgármesterjelölt lehetséges támogatóinak összetételét.


Hajdú János (Fotó: paksnet.hu)

   Hajdú János, jelenlegi polgármester, 2002 óta gyakorolja tisztségét Pakson, amiből kifolyólag egészen biztosan van már kialakult tradicionális szavazóbázisa a városban. Ehhez hozzáadódik az őt támogató Fidesz nagy létszámú hagyományos szavazói köre, ami azokból a választókból áll, akik a párt 1998-as győzelme óta kitartanak a szervezet mellett (4 ciklus). Az értéki alapon szavazók körében a jelölt biztosan vezet, hiszen pártja országos népszerűségét tekintve ma messze a legerősebb, ami bizonyítja, hogy a Fidesz (és így a pártot képviselő Hajdú) értékrendje a mostani közhangulatban szimpatikus a lakosságnak. Az érzelmi indíttatású szavazók jelentik a polgármester gyenge pontját. Két olyan jelölttel áll szemben, akik hírnevükből vagy munkájukból adódóan rendkívül szerteágazó kapcsolatokkal rendelkeznek és köztiszteletben álló tagjai a városnak. 20 éves képviselősége és 8 éves polgármestersége alatt Hajdú is komoly elismertségre tehetett ugyan szert, de a személyes kapcsolatok szempontjából - és ez most nem egy tudományos állítás, hanem csak puszta megérzés - mégiscsak más a paksi polgárok viszonyulása egy polgármesterhez, mint egy élsportolóhoz, vagy egy közismert tanítóhoz. Az érdekük szerint szavazók voksolásáról, nem érdemes bármit is mondanom, mert az érdekek városszerte különbözőek, így erről csak szubjektíven nyilatkozhatnék Hajdú esetében.

Mezősi Árpád (Fotó: mszp.hu)

  Mezősi Árpádnak, a szocialisták jelöltjének legfőbb támogatómagja a tradicionális MSZP szavazó tábor, azok, akik a párt 1994-es reneszánsza óta (vagy már eleve a rendszerváltást követően is) a szocialistákra szavaztak. Mezősi ideológiai alapon érkező támogatókra, a párt jelenlegi országos népszerűségét is belekalkulálva a számításba (a  már az előbb említett tradicionálisan baloldali szavazókon kívül) nem igazán számíthat. Ezzel szemben sok szavazatot gyűjthet össze személyes kapcsolatrendszere alapján, hiszen az általa tanítóként Pakson töltött több évtized alatt rengeteg emberrel kerülhetett ismeretségbe. Az érdekükből kifolyólag Mezősire szavazók csoportját és irányultságát, ahogy Hajdú esetében is csak szubjektíven tudnám megítélni, ezért ezzel nem foglalkozom.



Kozmann György (Fotó: telesport.hu)

   Kozmann György, a lokálpatrióták által támogatott független polgármesterjelölt, eltérően két riválisától, nem rendelkezik valódi tradicionális szavazóréteggel, mivel teljesen új a paksi politikai életben. Kozmann hagyományos szavazóként legfeljebb arra, a relatív tekintetben szűk csoportra számíthat, akik az elmúlt két önkormányzati választáson a PLE jelöltjeire szavaztak. Más a felállás, ha az általa képviselt értékrend szempontjából vizsgáljuk helyzetét. A politikus nem csak a lokálpatrióta gondolkodású paksi lakosok, hanem a saját polgármesterjelölttel nem rendelkező, Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazóinak számára is szimpatikus döntési alternatíva lehet. A PLE és a Jobbik által alkotott szavazóbázison túl, az ideológiai alapon szavazók táborához tartozhat az az egyáltalán nem kevés választópolgár, akik egyik országos pártot sem kívánják választani és esetlegesen ezért voksolnak a független jelöltre. Az ő részükről kérdés a szavazási hajlandóság, elég tudatosak lesznek, vagy otthon maradnak vasárnap. Az emocionális (érzelmi) szavazótípusú választók tekintetében joggal feltételezhetjük, hogy az egykori sportoló aratni fogja a voksokat. Ahogy Kovács Sándor, a PLE elnöke fogalmazott; "Kozmann György márkanév" és ebben teljesen igaza van. A jelölt ismertsége és ami még ennél is fontosabb, elismertsége, lehet Kozmann esetében a siker záloga és ez a tényező az, aminek tudatában Hajdú igazi ellenfelének őt tartom. A európabajnok kenust illetően inkább lehetnek sejtéseink arról, hogy mely paksi érdekcsoport(ok) állnak a jelölt mögött, amit feltehetően ő is megérzett, hiszen ezeket a választói csoportokat kívánta elsősorban megszólítani lakossági fórumok keretében.

Presztízskérdés

A legerősebb civil szervezet (Fotó: kozmann.eu)

  Van-e különösebb jelentősége a mostani önkormányzati választásnak Pakson, azon túl, hogy kik kapják majd a városházán a képviselői székeket és ki lesz a város első embere? Az egyszerű paksi lakos számára nincs, de a politikai alakulatok jövőjét hosszú időre meghatározhatja a mostani voksolás végeredménye.

  A legkevesebb téttel a választás kimenetelét illetően a paksi Fidesz bír. A párt szilárd esélyekkel állhat a rajthoz október 3-án és számukra az egyetlen lényegi kérdés, hogy Hajdú János polgármester meg tudja e tartani pozícióját Kozmann Györggyel szemben.
  A választás a többi induló alakulatnak mást is fog jelenteni a képviselői helyeken túl. A jövőre tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy lesz e olyan csoportosulás, akinek jelöltje egyéniben győzni tud a Fidesszel szemben vagy a kompenzációs listáról leosztott mandátumokhoz ki vagy kik és milyen arányban jutnak hozzá. Jó formán két nagy kérdés maradt, az MSZP, a PLE, a PVM és a Jobbik számára.
  Az egyik, hogy ki lesz a második erő, vagyis ki lesz az, aki, ha esetelegesen változás állna be az országos vagy a paksi közhangulatban, akkor a következő választáson akár vezető szerephez is juthatna.
  A másik kulcskérdés, hogy kik lesznek, akik egyáltalán be tudnak kerülni az önkormányzatba, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy aki egyszer kiesett, az visszatérni már alig ha fog tudni - mind önkormányzati, mind pedig országos szinten.

  A jelenlegi felállás mellett ma úgy gondolom, hogy Pakson a dobogó második fokára a helyi MSZP-nek van lehetősége befutni. Természetesen nem pusztán önmaga miatt, hanem sokkal inkább Az egy a tábor és kettő a zászló című cikkemben már leírt, a Jobbik és a lokálpatrióták táborát övező átfedések miatt. Ha ez bekövetkezik, akkor kérdés, hogy a szocialisták hány mandátumot szereznek meg a listás szavazatok által nyújtott 3 képviselői székből. Ha mondjuk kettőt, akkor a fennmaradó egy helyre lokálpatrióta vagy jobbikos képviselő ülhet?

  A választóknak azt is mérlegelniük kell vasárnap, hogy ha fideszes lesz a polgármester, valamint az egyéni képviselői helyek mindegyikét a Fidesz szerzi meg és a listán pedig 2:1, vagy 1:2 arányban szocialista és jobbikos jelöltek kerülnek be, akkor 20 év után egyetlen kizárólag helyi-szintű szerveződés sem képviselteti majd magát a paksi városházán. Így a paksiak most vasárnap a civil szervezetek eddigi munkájáról is ítéletet fognak mondani.

Sajtótájékoztató (Fidelitas)

Dr. Hanol János (Fotó: fidelitas.hu)

  Ma reggel, 9 órakor, a Fidelitas helyi szervezetének sajtótájékoztatóján vettem részt. A családias hangulatúra sikeredett rendezvényen ott volt Dr. Hanol János, a Fidelitas helyi elnöke, Ágh Péter országgyűlési képviselő és Bordács József, a Fidesz paksi elnöke.

  A tájékoztatást Hanol János kezdte, aki elmondta, hogy a Fidelitas paksi csoportjának sikerült elérnie, hogy Csajági Sándor, az V-ös számú vk. fideszes képviselőjelöltje beemelje programjába az extrémsportpark megépítésének tervét. A sportpark megépítése Pakson lassan egy évtizede húzódó probléma. Az ötlet most a választások kapcsán került csak elő, sokadjára. A sportpark ötletét többen is magukénak tulajdonítják. Hasonló ígéreteket tartalmaz Kozmann György polgármesterjelölt programja és Zsarnai Sándorné, szocialista képviselőjelölt-asszony is megemlítette a tervezetet a múlt pénteki TV vitában. Mint azt Hanol is elmondta, a csarnok megépítése a fiatalok és a lakosság közötti azon konfliktus megoldását szolgálja, ami az extrémsportot űzők által okozott útburkolat-rongálás következtében alakult ki. A Fidelitas helyi elnöke azt is kiemelte, hogy amennyiben a Fidesz megőrizheti pozícióit a városban, akkor segítenek létrehozni a sportolóknak egy saját egyesületet, amelyet a város - ahogy a többi sportágat is - támogatni fog. Kérdéses, hogy az egyáltalán nem olcsó beruházás valóban elérné e célját, vagy a sportlétesítmény ellenére is az utcát választanák a fiatal extrém-sportolók fenntartva a konfliktushelyzetet a lakossággal.

Egy szilárd tényt azonban érdemes még leszögezni. Dr. Hanol János az első politikus a városban, aki konkrét terveket rakott le az asztalra az extrémpark megépítését illetően.

  Ágh Péter, országgyűlési képviselő azzal érvelt pártja mellett, hogy az önkormányzatban is meg kell valósulnia annak a politikának, melyet a Fidesz a parlamentben képvisel. Négy fontosabb dolgot emelt ki. Az első és talán legfontosabb, hogy a lakástámogatást a gyermekvállalással szeretnék összekapcsolni, ami meglátásom szerint, egyrészt könnyebbé tenné a fiataloknak a gyermekvállalást, másrészt segítene megállítani a népességfogyást.
  A szakképzés átalakításáról azt mondta, hogy a szakmunkásképzőkben a 3 éves képzésre állnának vissza és az elméleti tantárgyak oktatása helyett sokkal inkább a gyakorlati oktatás kerülne előtérbe. Azt hiszem senkinek nem kell különösebben járatosnak lenni az oktatásügyben ahhoz, hogy átláthassa ennek a tervezetnek az okát. A PTE politológia tanszékén, A politika tudomány alapjai című kurzoson bontakozott ki kisebb vita a kérdésről még 2009-ben. Akkor úgy tanították, hogy az ember a tudásának 80%-át tapasztalati úton szerzi meg, míg az elmélet csak a sikeres munkához 20%-osan párosul, ezért én személy szerint úgy vélem, hogy ennek kell megjelennie az oktatásban is, a tananyagban is 80%-os gyakorlati- és 20%-os elméleti oktatás formájában. Ha a végcél ez, akkor úgy vélem, hogy az ötlet hasznos lehet az oktatásügy szempontjából.
  A rezidensképzésről is szó esett. A téma igencsak kényes kérdés az orvoslástan-hallgatók számára. Ágh Péter vérbeli politikusként beszélt az ügyről. A politikus kritizálta a röghözkötéses rendszert is, de leszögezte, fontos, hogy a fiatal orvosok Magyarországon maradjanak. Most ebből mit hámozzon ki a politikai elemző? Egy biztos, a magyar háziorvosok nevetségesen alacsony fizetésének megemelésről nem volt szó.
  Ágh a fiatalok felé irányuló új nemzetpolitikai vonalról is beszélt. Azt mondta támogatni kívánják a történelmi Magyarország elcsatolt terültére történő osztálykirándulások szervezését, hogy a fiatalok megismerhessék és magukénak érezhessék egykori országunk leszakított részeinek értekeit. Azt gondolom, hogy ezzel minden jobb érzésű magyar egyet fog érteni.

Bordács József az elmúlt négy év intézkedéseire hivatkozva kérte a fiatalok támogatását. Célként a paksi fiatalok Pakson tartását, a számukra kedvező feltételek biztosítását tűzte ki. Beszélt a PSE pálya tovább fejlesztéséről.

Utcaképviseleti rendszer

  A fogalom meglehetősen újnak számít Paks politikai életében. A Jobbik szórólapján találkoztam vele először. A párt paksi szervezetének főbb várospolitikai elképzelései közé tartozik az ötlet, bár a szórólap nem tartalmaz konkrétumokat, mégis érdemes eltöprengeni a gondolaton. Az utcaképviseleti rendszer (feltételezésem szerint) azt takarja, hogy az adott körzet utcái saját képviselőket választanak, akik egy körzeti fórumon egyeztetnek a körzet képviselőjével. A rendszer valóban nagyobb teret adhat arra, hogy a lakosság ismertesse problémáit és hallassa a hangját az önkormányzatban, de kérdés, hogy mennyire működne ez. Magyarországon napjainkban még gyermekcipőben jár a demokrácia és a lakosság sokkal inkább csak lehetőségnek, mint kötelességnek érzi a közügyekben való részvételt. Így joggal gondolhatjuk, hogy a lakosság egy jó része, ahogy még a választáson sem hajlandó részt venni, úgy a saját környezetének sorsa sem érdekelné. Egy fejlettebb országban, ami nagyobb hagyományokkal rendelkezik a demokráciát illetően, ez jól bevált módszer lehetne, de Magyarországon aligha. A paksi Jobbik ezen elképzelése egyébként egyáltalán nem rossz, sőt az ellenkezőjét bizonyítja annak a pártot igen gyakran érő vádnak, hogy antidemokratikusak lennének. Csak inkább úgy fogalmaznék, megvalósulása koraszülés lenne.

A nép egyszerű gyermeke

Hajdú a reklámfilmben

  Profi kampányfilmmel állt elő Hajdú János, a Fidesz támogatásával immár harmadjára is versenybeszálló polgármester. A politikai célú reklámhirdetés, melyet Hajdú honlapján találhatunk meg és a Paksi TV is játssza, a polgármesterjelöltet mint a nép egyszerű gyermekét ábrázolja. A kisfilm rendezői helyszínnek egy tipikus magyar tanyát választottak, melyen látszik, hogy jól gondozott. A politikus éppen a birtokon serénykedik, miközben saját maga beszél, egy középiskolai etikaórán is jelesnek minősülő, hazafiassággal megfűszerezett monológot adva elő. A spot nem csak tartalmilag, hanem képileg, valamint a hang minőségét, és zenei aláfestését tekintve is rendkívül ügyesen kivitelezett. A készítők még a képsorok szimmetrikusságára és a különböző kompozíciókra (például háromszög kompozíció) is odafigyeltek, nem is beszélve a film színvilágáról. Ezt a kampányfilmet érdemes lenne a nagyobb városok polgármesterjelöltjeinek is megnézni, lehetne mit tanulni belőle. A kisfilm azt is bizonyítja, hogy a jelölt mögött a politikai marketinghez kiválóan értő csapat áll, akik meg tudták szerezni a megfelelő szakembereket és felszerelést a klipp elkészítéséhez.

  A reklám nagy előnyt jelent majd Hajdú számára, bár rajta kívül Kozmann György és Mezősi Árpád is rendelkezik saját reklámmal, valamint a Paks Városért Mozgalom is. Igaz, Mezősi és a PVM reklámfilmje túl rövidek és nem túl bonyolultan kivitelezettek, míg úgy érzem Kozmann György reklámja kicsit hosszúra sikerült. Ebből kifolyólag én úgy vélem, hogy azok, akik kizárólag a reklámfilmek alapján szavaznak majd, valószínűleg inkább Hajdút fogják támogatni. A mostani választás arra is bizonyíték lesz majd, hogy korunk önkormányzati választásán, egy akkora városban mint Paks,  a politikai marketing szempontjából már elengedhetetlen a TV reklám, persze elsősorban most sem ez fog dönteni.

Kleiszthenész és Faller Dezső

Kleiszthenész szobra (Fotó: tortenelemklub.hu)

  Demokrácia. Amikor a démosz (ókori görögöknél: nép)  tagjai közösen döntenek saját sorsukról. Egy rendszer, ahol bizonyos feltételek mellett - ami történelmi koronként változó volt - mindenkinek van lehetősége beleszólni a közügyekbe.
  Az egyetemes politikai gondolkodás története még két fajtáját különbözteti meg az irányítás mikéntjének. Az egyikben egyszemélyi irányítás valósul meg, illessük ezt történelmi korszakonként és helyszínenként más-más nevekkel türannisznak, királyságnak, diktatúrának vagy valami másnak, sokféle elnevezése volt.
  A harmadik irányítási forma, ahol nem egy személy, hanem egy szűk  csoportosulás jut vezető szerephez, az oligarchia. Az oligarchia szónak a magyar nyelvben erőteljes negatív háttérzöngéje van.
  Hogy utóbbi kettő közül melyik kiteljesedését tartják fenyegetőnek a paksi MSZP politikusai, azt nehéz lenne nyilatkozataikból megítélni, mindenesetre kampányuk központi témája a demokratikusabb városvezetés kiépítése lett. A kampány egyébként érvrendszerét és érthetőségét tekintve politológiai szempontból dicséretesre sikerült, de a pártot, mely országosan is egyre népszerűtlenebb, aligha mentheti meg. Faller Dezső kleiszthenészi énjéről és az MSZP kampányáról azért érdemes néhány szót ejteni.

  Miből is áll ez a kampány?
A helyi MSZP azt ígéri, ha komolyabb szerephez jut a választás után, akkor bevonja a városvezetésbe a civil szervezeteket, ennek bizonyításaként választási szövetséget kötött a Városunkért, Jövőnkért Egyesülettel. Ez a "húzás" egyébként azért is kedvező volt a pártnak, mert így közösen Balközép Szövetség néven indulhatnak, amiről okkal feltételezhetjük, hogy sokkal eladhatóbb ma Magyarországon, mint a hitelességét elveszített, MSZP logó.

  Szembetűnő még, hogy a szocialisták által indított jelöltek minden vitaműsorban, TV nyilatkozatukban és fórumukon kihangsúlyozzák, hogy ők ki fogják nyitni a városháza kapuit az emberek előtt. Ezalatt az önkormányzati képviselők és a körzetek lakóinak kapcsolattartását, a döntések átláthatóvá tételét értik. Az ötlet célja önmagában nemes, kérdés persze, hogy mekkora erre az igény és az, hogy a gyakorlatban miként valósulna meg.
  A jobboldal-baloldal egyik jellemző eltérése a centralizáltság-decentralizáltság kérdése. Mezősi Árpád, szocialista polgármesterjelölt, képviselve a baloldali irányvonalat, választási programjában már lefektette, hogy nagyobb önállóságot kapnak a külső városrészek, több részönkormányzat létrehozásával.
  Fallerék a választópolgárokat azért is bíztatják, hogy mellettük voksoljanak, hogy pártjuk egy baloldali "demokratikus" kontrollt nyújthasson az önkormányzatban, a nagy valószínűséggel többséghez jutó Fidesszel szemben. Ehhez hozzátartozik, hogy a paksi MSZP Hajdú János fideszes polgármestert, sokszor mint valami mitológiai figurát mutatja be, aki egymaga, az őt körülvevő csoportosulás segítségével irányítja a várost, ezáltal azt azt a képet festve, hogy mindenki más ötletei ki vannak zárva az önkormányzat által nyújtott lehetőségekből.
  Hogy 5-10 évvel ezelőtt, egy kiegyensúlyozottabb országos politikai közhangulatban mennyire lettek volna fogékonyabbak a magyar emberek az ilyen és ehhez hasonló kampányokra, nem tudni. Azt azonban tudjuk, hogy az "Akadályozzuk meg Orbán Viktor és a radikális szélsőjobboldal teljhatalmát!" kampányszlogen tavasszal nem hozta meg az MSZP számára a várt sikert. Hogy helyben mit eredményez majd ez a demokráciaféltés, az csak október 3-a után derül ki, de 2010. áprilisa után levonhatjuk a megfelelő konzekvenciákat és megállapíthatjuk, hogy ha hiteltenné vált politikusok állnak elő ezzel az érvvel, az biztosan nem fog sikert eredményezni. Így a kérdés csak az, hogy az MSZP országos válsághelyezte mennyiben ragadt át a helyi szocialistákra és, hogy képes volt-e Faller és csapata hitelesnek maradni az emberek szemében, mindannak ellenére, hogy pártjuk az elmúlt négy évben országosan hiteltelenné vált?

Kíméletlenül kimondva

  Elég érdekesre sikeredett a TelePaks TV-n, 2010. szeptember 23-án, pénteken este közvetített képviselő-jelöltek vitaműsora. A műsorban a paksi 6-os számú választókörzet képviselőjelöltjei mutatkoztak be, ismertették programjukat és folytattak vitát egymással. Azért is érdekes volt végignézni az adást, mert a körzetben induló jelöltek esélyeiről szóló elemzés, amely a Kételyek között címet kapta, már 3 napja vezeti az ötven legolvasottabb cikk rovatot ezen az oldalon és csak az elmúlt egy hétben közel 50-en olvasták.

  Az akkori elemzésemben úgy fogalmaztam, hogy Dr. Nagy Tibornak pártja országos népszerűsége révén jó esélyei vannak a körzet megnyerésére, de sokkal nehezebb helyzetben van, mint fideszes jelölttársai nagy része. Dr. Nagy számára ez a vita meglátásom szerint kedvezőtlenül alakult. A politikus részéről, a műsorban elhangzottakat úgy tudnám összefoglalni, hogy sokat beszélt, de keveset mondott. A műsor vége felé saját maga mellett, arra az egyébként emberileg kevésbé szimpatikus, de a politikatudományban és városfejlesztési stratégiában elfogadható érvre próbált rámutatni a nézőknek, amit most talán az ország összes fideszes jelöltje megemlít kampánybeszédében; mégpedig azt, hogy egyáltalán nem mindegy egy körzet, vagy egy önkormányzat számára, hogy "színeiben" különbözik e a kormányzattól vagy sem, ami könnyen eldöntheti állami és önkormányzati támogatások és prioritások sorsát és sorrendjét.
   Zsarnai Sándorné, a szocialisták jelöltje, beszédében tökéletesen összhangban volt pártja országos és városi kommunikációjával. A választókkal való szorosabb kapcsolattartást, a nyugdíjasokra való fokozottabb odafigyelést és a panelfelújítást említette elsődleges kérdéseknek. Ezzel ha új szavazórétegekre nem is, de a körzet régi, igencsak szépszámú baloldali szavazómagjának megtartására okkal számíthat, ami megint csak Nagy esélyeit rontja.
  Ez hatványozottabban igaz, ha megfigyeljük miként viselkedett a Jobbik jelöltje. Bogáncs Tamás Jánost tipikus jobbikos politikusnak nevezném. A többi csoport jelöltjével ellentétben nem sablonos ígéretekkel állt a kamerák elé, hanem - és ez szavazatszerzési szempontból nagyon lényeges - egyszerűen olyan problémákat mondott ki, melyekről a többi jelölt nem vagy csak simulékonyan beszélt. Bogáncs rákérdezett arra a tényre azoktól a jelöltektől, akik az előző ciklusban önkormányzati képviselők voltak, hogy miért nincs rend a körzet iskolájában és miért van az, hogy szülők sokasága más iskolába akarja menekíteni gyerekét. Megkérdezte tőlük, hogy a városban működő Neutron-kommandó, a nagy létszámú rendőrség és a polgárőrség ellenére a városvezetés miért egy magáncégre bízza a körzet védelmét az éjszakai randalírozókkal szemben és ennek ellenére miért van szétverve a körzet hétvégente. Ezek a kérdések, melyek egyébként megválaszolatlanok maradtak, szavazatok sokaságát hozhatják Bogáncsnak, aki amúgy is a város azon körzetében indul, ahol a pártja tavasszal egyedüliként közel 20%-nyi szavazatot szerzett.
  Szabó Péter, a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének jelöltje taktikusan viselkedett a vita során. Arra felé próbált tapogatózni, ahol foghat is valamit. Egy korábbi írásomban, már beszéltem róla, hogy Hornyánszki János, PLE-s jelölt, inkább Faller Dezsővel, a szocialisták jelöltjével próbált egyhangon beszélni a vitaműsorban, ami kevésbé szerencsés megoldás, mert a lokálpatrióták és a szocialisták értékrendje és korábbi önkormányzati magatartása között fényévnyi különbségek vannak, így a PLE aligha fog szavazatokhoz jutni a baloldalról. Szabó ezzel szemben a szocialista Zsarnainé által elmondottakra reagált a vitában és inkább Bogáncs Tamás Jánossal próbált egyetérteni. Ez sokkal inkább lehet sikerforrás, mivel a lokálpatrióták az országos pártok közül elsősorban a Jobbiktól rabolhatnak majd szavazatokat. (Ezzel bővebben az Egy a tábor és kettő a zászló? című írásomban foglalkoztam már.)
  Bana János valamelyest kilóg a sorból. Ő röviden és tömören beszélt, korábbi szavazóit kívánta ismét megszólítani. Bana 2006-ban lett önkormányzati képviselő, a FIDESZ színeiben, most azonban a Paks Városért Mozgalom jelöltjeként száll versenybe. A választás az ő esetében egy kérdést fog csak tisztázni;  még pedig azt, hogy 2006-ban személye, vagy a mellette lévő pártlogó miatt választották meg. Az őt indító mozgalom az utóbbi években erősen gyengélkedett, önmagában a mostani közhangulatban messze nem lesz olyan húzóerő, mint négy esztendeje a FIDESZ-logó volt.

Bővítési dilemma

Kozmann György

  A választási kampány egyik legfőbb dilemmája az atomerőmű bővítésének kérdése. Nem is maga a bővítés, azt mindenki támogatja, sokkal inkább az, hogy mely vállalatok jutnak majd szerephez a terv kivitelezésében. A helyieké, vagy máshonnan (esetleg külföldről) érkező vállalatoké lesz a munka?

  Amennyiben máshonnan érkező vállalatok kapják a munkát, akkor valószínűsíthető, hogy nem a paksiakat fogják foglalkoztatni, hanem máshonnét hoznak szakembereket. Ezáltal a Pakson és környékén élők több száz, vagy akár több ezer munkalehetőségtől esnének el, ami a 13%-os munkanélküliségi rátával rendelkező kistérség számára aligha szerencsés, főleg ha azt számítjuk, hogy ez a 13% csak a bejelentett munkanélkülieket tartalmazza és nem tudhatjuk mennyien vannak a bejelentetlenek. A másik tényező még az adózás kérdése. Azok a vállalatok, melyek nem Pakson vannak bejelentve, nem a városban fogják leadózni a keresetüket, így fennáll a veszélye, hogy egészében kivihetik Paksról azt az igencsak jelentős pénzösszeget, melyet az önkormányzattól kapnak a munkáért cserébe. Sőt, ha az adott vállalat nem Magyarországon, hanem külföldön van nyilvántartva, például valamelyik adóparadicsomban, akkor az országból is eltűnhet a magyar állam és a paksi önkormányzat erőműbővítésre fordított vagyona. A városnak tehát egyértelmű érdeke, hogy a bővítési feladatokban a helyiek jussanak munkához.

  E kérdésben minden induló csoportosulás azonos állásponton van. Igaz a kérdés messze nem a 3-as számú körzetet érinti egyedül, mégis az ottani jelöltek TV vitájában került napirendre a téma. A helyi MSZP és a helyi FIDESZ is az erőműbővítésben látja a legjobb esélyeket a munkahelyteremtésre, mégis úgy tűnt óvatosabban fogalmaznak a kérdésben, mint a Jobbik és a lokálpatrióták. A Jobbik jelöltje, Wolf Henrietta, akkora hangsúlyt fektetett a munkahelyteremtés fontosságának ecsetelésére, hogy minden felhasználható idejét elhasználta, így a vitában már nem is tudott részt venni.
  A kialakuló vita legjelentősebb mozzanata volt, hogy Féhr György, a körzet korábbi fideszes képviselője, idén már a PVM jelöltje, kijelentette, hogy a helyi vállalkozások zöme nem elég felkészült az atomerőmű bővítésével kapcsolatos munkák ellátására. Hornyánszki János, a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének jelöltje, csapatának szlogenjéhez híven, nagyon határozottan fellépett a paksi vállalkozók pártján és számonkérte Féhrtől, hogy mivel ők voltak hatalmon az előző négy évben, miért nem kezdték el a vállalatok szakmai felkészítését, holott évek óta tisztában vannak a problémával.

  A politológus szakterülete a politika tudomány, megfűszerezve közgazdasági-, jogi-, szociológiai- és történelmi ismeretekkel. Ez alapján elnézheti nekem az olvasó azt, hogy nem tudok nyilatkozni az ügyben; mennyire felkészültek vagy felkészületlenek a paksi vállalatok az erőműbővítésre. Ez a mérnökök dolga lesz. Abban az esetben viszont, ha tényleg felkészületlenek a helyiek ezekre a teendőkre, akkora a kérdés valóban az, hogy ki és mikor kezdi el felkészíteni a paksi vállalatokat.

  Ezzel kapcsolatosan mindössze néhány zavaros nyilatkozat áll csak rendelkezésünkre. A Fidesz helyi elnöke, Bordács József, a Paksi Hírnök, 2010. augusztus 27-i számában a következőképpen fogalmazott pártja terveit illetően:

(...)Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a helyi vállalkozások helyzetbe hozására, valamint az atomerőmű bővítésével összefüggő városi feladatok elvégzésére(...)

  Ami számomra a leginkább kérdéses ezek után, hogy Bordács, aki szintén ott ült a stúdióban a feljebb említett vita során, miért nem reagált valahogy az elhangzottakra, miért nem cáfolta meg a vállalatok felkészületlenségével kapcsolatosan elhangzottakat, vagy ha ezzel egyetért, akkor miért nem adott magyarázatot arra, hogy a fideszes városvezetés miért nem kezdte el a vállalatok felkészítését már az előző ciklusban.
  Az MSZP paksi szervezete által kiadott Választókerületi Iránytű 2010. szeptemberi számában Mezősi Árpád, szocialista polgármesterjelölt programjában is szerepel, hogy vállalják a az atomerőmű bővítésére való felkészülés folytatását. Ennél bővebben azonban a szocialisták sehol sem fogalmaznak az üggyel kapcsolatosan.
  A Jobbik elképzeléseiről többet lehet tudni, a párt megfontoltabb kommunikációt folytat a kérdésben. Míg több TV vitában is napirendre került a jobbikos képviselőjelöltek által a munkahelyteremtés kérdése, addig Gáspár Viktor, a párt hely alapszervezetének elnöke is úgy nyilatkozott a Paksi Hírnöknek:

Nem tudjuk elfogadni, hogy a közpénzből megvalósuló helyi beruházások sok esetben nem helyi vállalkozók kivitelezésében készülnek el.

  A kérdésben legelszántabban, a lokálpatrióták támogatásával induló  független polgármesterjelölt, Kozmann György foglalkozott. Az egykori kenus a nyilatkozatokon túl személyesen is megkereste a vállalkozókat, akiknek egy külön választói fórumot szervezett. A politikus a fórum keretei között egy kétoldalú párbeszéd keretében egyeztetett a vállalkozások vezetőivel. Kozmann ígéretet tett, hogy megválasztása esetén egy vállalkozóbarát önkormányzatot fog működtetni és továbbra is folyamatosak lesznek az egyeztetések közte és a helyi vállalkozások között.

  Természetesen e kérdésben az fog dönteni, hogy melyik politikai csoportosulás miben érdekelt. Ma még nagyon nehéz lenne kiválasztani, hogy ki az aki csak a szavaztok megszerzése érdekében ígér és ki az, akinek ténylegesen is érdeke, hogy paksi vállalkozók építsék tovább az erőművet. Az azonban egyértelmű a paksiak számára, hogy az ő érdekük a saját vállalkozásaik előnyös helyzetének biztosítása.

Váratlan balegyenes jobbról?

Hornyánszki János a TelePaks TV-ben

  Már egy hete adós vagyok vele, de az egyetemi szemeszter kezdete miatt szűkült a publikálásra fordítható időm. Mindenképpen van két kiváltképp érdekes mozzanata a múlt hét pénteki TV-vitának, melyet a TelePaks TV közvetített 2010. szeptember 17-én. (Sajnos a hétfői és szerdai vitákról rendre lemaradok, mert Pécsett a Paksi TV adását nem lehet fogni.) Mindkét érdekes pont elsősorban Hornyánszki János nevéhez köthető. Az egyik a politikus vitában tanúsított magatartásával kapcsolatos, a másik az erőmű bővítését érintő kérdés. Ebben az írásomban az előbbivel kívánok foglalkozni.

  Hornyánszki János, a 3-as számú választókörzet PLE-s képviselőjelöltje több ízben is keményen támadta a körzet korábbi képviselőjét, Féhr Györgyöt és Bordács József, fideszes jelöltet, mindamellett többször egyetértett Faller Dezső szocialista jelölttel.
  Először egy a munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdésben vélte úgy, hogy a korábbi képviselő és a várost irányító fideszes önkormányzat nem végezte el a vállalatok felkészítését az erőmű bővítésével kapcsolatos feladatokra - miközben már négy esztendeje ígéri ezt, majd az ügyben is komoly vitába keveredett, hogy miért nem kérdezi meg a városvezetés a paksiakat bizonyos kérdésekben, miért nem megfelelő a tájékoztatás, a kommunikáció. Ezt a szocialista Faller is sérelmezte. Szintén egyetértettek azt a felvetést illetően, mely szerint a civil szervezeteket jobban be kellene vonni a város irányításába, illetőleg a műsor végén Hornyánszki megjegyezte, hogy a paksi civil lakosság azért távolodott el a politikától, mert a korábbi vezetés nem hallgatta meg őket.

  Nem tudom, hogy Hornyánszki János szándákosan alakította-e többször is Fallerhez hasonlóan álláspontját, vagy csak a véletlenszülte pillanatnyi közös nevezőről van szó, de az biztos, hogy ez aligha lesz célravezető a kampányban. A korábbi választások azt mutatják, hogy Faller alapvetően szilárd szavazótáborral rendelkezik, így ha Hornyánszki célja az volt, hogy esetleg szavazatokat raboljon Fallertől, az nem valószínű, hogy eredményes lesz. Ezzel szemben azok a lokálpatrióta szavazók, akik egyébként egy jobboldali irányvonalat támogatnak, nem biztos hogy tolerálják Hornyánszkinak a baloldal vezetőjével való összehangoltságát. A lokálpatrióta jelölt számára a leghitelesebb az lehetett volna, ha úgy készül a vitára, hogy nem csak a körzet korábbi képviselőjével és a Fidesz elnökével száll majd szembe, hanem tudatosan úgy alakítja a beszélgetést, hogy legalább egyszer vita generálódjon közte és az MSZP-s politikus között is.

Egy a tábor és kettő a zászló?

  Korábbi írásaimban, már gyakran említettem, hogy a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének képviselő jelöltjei és a Jobbik által indított személyek kénytelenek lesznek majd megosztozni a szavazatokon. Bár részleteire bontva itt-ott leírtam már, hogy miért vélelmezem így, mégis úgy érzem, hogy az olvasóközönség megérdemli, hogy állításomat egy önálló cikkben is megindokoljam.
  A Paksi Lokálpatrióták Egyesületét a jobboldalhoz köthető (és kötődő) személyek hozták létre. Az egyesület 2002-ben indult legelőször az önkormányzati választásokon. Jelöltjei között ott volt a korábban kisgazda jelöltként még polgármesteri címért is induló Pámer Zoltán és a 8-as választókörzet fideszes képviselője, Bogáncs József. Persze voltak olyanok is, akik a korábban sikeres helyi szervezet, a PVM színeiben voltak képviselők (ilyen volt Kern József és Szinger Ferenc). A csapatváltások is azt igazolják, hogy a PLE közelebb áll a jobboldalhoz, mint a balhoz, hiszen 2004-ben az egyesületből távozó Ulbert Sándor jelenleg is fideszes önkormányzati képviselő, míg a 2006-ban távozó Kern József és dr. Potoczky Iván, távozásukat követően, a Polgári Összefogás színeiben indultak a választáson. Végezetül azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor az egyesület ilyen vagy olyan oldaliságával kapcsolatosan próbálunk valamit is megállapítani, hogy a csoportosulás, a 2002-es megjelenésük óta, a Fidesszel működik együtt az önkormányzatban.
  Ezt persze senki sem vetheti a lokálpatrióták szemére, hiszen a politikai ideológiák között kicsit is otthonosabban mozgó ember tisztában van vele, hogy a patriotizmus sokkal inkább sorolható az úgynevezett jobboldali eszmék közé, mint a baloldalra.
 
  Két választás között a szavazópolgárokban már letisztázódott az, hogy ki lesz, aki a Fideszre és ki lesz, aki a lokálpatriótákra szavaz. Ez főleg 2002-ben jelentett problémát a paksi jobboldalnak, amikor volt olyan körzet (több is) ahol az MSZP nyert, második a Polgári Összefogás jelöltje lett, harmadik pedig a lokálpatrióta induló.
  A másik, újonnan megjelenő jobboldali párt, a Jobbik esetében ez nincs még így letisztázva, így ez a választás érdekes fordulatokat hozhat. A lokálpatriotizmus és a nacionalizmus hasonló irányvonalat képviselnek a politikai ideológiákat tekintve. Míg a nacionalizmus a saját nemzetünk érdekeinek előnyben részesítését jelenti, addig a lokálpatriotizmus ugyanez, csak nem a teljes nemzetre, hanem adott földrajzi egységre (településre) értelmezve. Ezért a két politikai formáció szavazótáborát tekintve, könnyen előfordulhat átfedés azok körében, akik ideológiai alapon szavaznak, ami mindkét egyesület meggyengüléséhez vezethet.
  Ennél is nagyobb szavazócsoport lehet az, amelynek tagjai az előző választásokon azért rakták az X-et a lokálpatrióta jelöltek neve mellé, mert nem kívánták sem a Fideszt, sem a szocialistákat támogatni (és ezt nem ideológiai alapon tették), de a mostani választásig már az újonnan megjelenő Jobbikhoz pártoltak és nem is kívánnak majd visszatérni a helyi egyesülethez.
  Közös pontnak tekinthető még a multinacionális vállalatok elleni fellépés is. A lokálpatrióták által támogatott Kozmann György polgármesterjelölt Paks Kártya tervének elsődleges célja ugyanis a helyi vállalatok előnyös helyzetbe hozása a külföldi nagyvállalatokkal szemben. Ez a Jobbik országos politikájának is egyik fő tétele. (A Paks Kártya tervről bővebben itt.)
  Persze a logika fordítva is érvényes. Az a több mint 1500 szavazat, amelyet a Jobbik a tavaszi választások során a paksi szavazókörökben kapott, most jócskán leapadhat a lokálpatriótákkal való versenyhelyzet következtében.

  A szituáció egyébként teljesen új Paks tekintetében, mivel nacionalista jellegű párt még nem ért el ilyen erős eredményt a rendszerváltás óta a városban, mint a Jobbik áprilisban, a másik oldalon viszont a PLE az elmúlt évtized legerősebb helyi jellegű politikai szervezete, mely megjelenése óta meghatározó erőnek számít a város irányításában.

Bordács a rend pártján

Bordács József (fotó: paks.fidesz.hu)

  Bordács József, fideszes jelölt, a Paksi TV által vetített képviselői vitaműsorban, programja ismertetésekor arra a veszélyre hívta fel a nézők figyelmét, hogy Pakson, az autópálya megépülésének következtében új bűnözői csoportok jelenhetnek meg. Bordács azt is elmondta, hogy erre fel kell készülnie a városnak és ő a 3-as számú egyéni választókörzet jelöltjeként - mivel körzete a város nyugati kapuja, ezáltal a bűnözők potenciális menekülési útvonala - azzal könnyítené a rendőrség munkáját, hogy térfigyelő kamerákat helyeztetne ki a körzetben. Az ötlet egyedül Bordács program-tervezetében szerepelt, ezért egyedisége vonzó lehet a választók számára.

Csak a foci?

   Egyszerűen elképesztő, hogy mennyire hajtanak a paksi Szérűskert városrészében induló képviselőjelöltek a magyar NB I-ben játszó Paksi Futball Club szurkolóinak szavazataira. A 2010. szeptember 17-én, pénteken este, a TelePaks TV-n közvetített választási vitaműsor bemutatkozó részéből, ahol a paksi 3-as számú választókörzetben induló jelöltek szerepeltek, ez volt a legszembetűnőbb.

A szavazatuk kellene (Fotó: paksifc.hu)

  A helyi Fidesz elnöke, és körzeti jelöltje, Bordács József, bemutatkozását illetően azt emelte ki, hogy sportszerető családban él és különösen a fociért rajong, illetőleg később a körzet problémáival kapcsolatban is a sport támogatását emelte ki.
  Nem volt ezzel másképp Hornyánszki János, a lokálpatrióták jelöltje sem. A politikus szerint a Fehérvári úti sportcsarnok további fejlesztése és annak szabadabbá tétele a tömegsprotot űzni vágyok felé az egyik fő cél a körzet sportpolitikáját illetően.
  A legerőteljesebben Wolf Henrietta, a Jobbik jelöltje hangsúlyozta a sportolás szükségességét, aki egymás után 4-szer mondta ki a sportolás szót a vele készített beszélgetés során.
  A sport-téma és különösképpen a futball felemlegetése, azért volt ennyire fontos a képviselőjelöltek számára, mert ebben a városrészben található a Paksi Futball Club pályája. A politikusok most jól feladták a leckét a csapat rajongóinak, mert ezek után más szempontokat is figyelembe kell majd venniük, amikor október 3-án valakinek a neve mellé lerakják az X-et.

Térképcsarnok

  Alább néhány általam készített térkép szemléltetőként, melyek bemutatják a Paks város belterületén a pártok vagy helyi szervezetek által a különböző választókörzetetekben elért eredményeket az 1998-as önkormányzati választásokig visszamenőleg. A térképek áttekintése, mintegy kiegészítést nyújt a különböző pártelemzésekhez.
  A térképek a a Paksi Városháza II. évf. 8. számában feltüntetett választókörzeti utcajegyzék alapján készült.

I. A Paks Városért Mozgalom térképstatisztikája (előtte érdemes elolvasni az egyesületről szóló elemzést):

[1998. október 18.]

[2002. október 20.]

[2006. október 1.]

II. A Paksi Lokálpatrióták Egyesületének térképstatisztikája, 2002-es megjelenésüktől kezdődően (előtte érdemes elolvasni a mozgalomról szóló elemzést):

[2002. október 20.]






















[2006. október 1.]

III. A Magyar Szocialista Párt paksi eredményeinek térképstatisztikája (előtte érdemes elolvasni a párt paksi szervezetéről szóló elemzést):

[1998. október 18.]

[2002. október 20.]

[2006. október 1.]

III. A Fidesz-Polgári Összefogás paksi eredményeinek térképstatisztikája (előtte érdemes elolvasni a párt paksi szervezetéről szóló elemzést):

[1998. október 18.]

[2002. október 20.]

[2006. október 1.]

Kié lesz a vár? Szemtől szembe.

Ki foglalhatja el Dunakömlőd erősségét?

  Erre a kérdésre válaszolni ma elég kockázatos dolog, mivel a versenybeszállók között többen is számíthatnak erre jó eséllyel. Az itteni eredmény kulcskérdése az, hogy a tavasszal igencsak nagy létszámot képező jobbikos szavazótábor honnan verbuválódott. Az eredmény kialakulására több lehetséges variációt is elképzelhetőnek tartok.

  A VIII-as választókörzet, a Biritót, Csámpát, Cseresznyést, Dunakömlődöt, Gyapát, és Hegyespusztát magába foglaló, külső városrészeket tartalmazó választókörzet, mely teljesen megegyezik a korábbi 10-es szavazókörzettel. Ezen a városrészen, az országos politikában is jelen lévő párt jelöltjének legutoljára 1994-ben sikerült nyernie. A most a FIDESZ-KDNP kompenzációs listáján 3. helyen szereplő, Dr. Széchenyi Attila óta csak helyi szervezetek jelöltjei voltak képesek a külső városrészeken győzni. 1998-ban Kern József a PVM színeiben, majd 2002-ben szintén ő, lokálpatriótaként. Kern 2006-ban a régi I-es körzetben indult, a Fidesz-Polgári Összefogás csapatával, így a lokálpatrióták, a korábban listás képviselőként az önkormányzatban már dolgozó, dunakömlődi gyökerekkel rendelkező Kovács Sándort, az egyesület elnökét indították. Kovács, igaz, hogy csak 10 szavazattal, de egyedüliként a városban, meg tudta verni a  fideszes jelöltet, Spiesz Józsefet. Az eredmény nem csak annak tükrében kimagasló, hogy egyedüliként itt győzött olyan induló, akit nem a FIDESZ támogatott, hanem az, hogy Kovács egy olyan országos közhangulatban tudta megtartani egyesületének a körzetet, amelyben a választók célja az országot kormányzó szocialisták megbüntetése volt, és ezt azzal kívánták elérni, hogy az önkormányzati választáson az MSZP nagy jobboldali riválisát juttatják a különböző önkormányzati pozíciókba.

Kovács Sándor (fotó: Paksi Hírnök)

  A mostani választásokon azonban teljesen más helyzettel kell megbirkóznia az indulóknak. Míg a Fidesz országos népszerűsége az egekben szárnyal, addig Kovács Sándornak, aki önkormányzati képviselőként dolgozott a körzetben és ezáltal rengeteg új ismeretségre és támogatóra tehetett szert az elmúlt négy évben, a Jobbik megjelenésével is szembe kell néznie.
  Kovács 8 éves önkormányzati tapasztalattal bír, 4 éve képviseli az önkormányzatban a külső városrészeket. Az egyesület, melynek színeiben indul, 2002 óta kétszer is megnyerte a választókörzetet. Kovács önkormányzati tapasztalata és ismeretségi hálózata elég lehet ahhoz, hogy ismét ő szerezze a legtöbb szavazatot. Most azonban már nem csak az országos Fidesz-párti közhangulattal kell szembenéznie, amivel önmagában elképzelhető, hogy ismét meg tudna birkózni. Nagyobb probléma lehet számára, hogy a többi jelölt közül, rajta kívül még hárman kömlődi érdekeltségűek, így az ő szavazótáborát fogják apasztani. További nehézségeket jelent majd a lokálpatriótáknak a Jobbik megjelenése és sikere. A párt a biritói szavazókörben 26%-ot szerzett tavasszal, míg a dunakömlődi Ügyfélszolgálati Irodában berendezett szavazókörben 21%-ot ért el, igaz a másik két szavazókörben gyengébben szerepelt A Jobbik ezzel második helyen végzett az MSZP előtt a körzetben.
  Kovács számára a legfőbb kérdés tehát az, hogy a tavaszi jobbikos szavazók közül mennyien voltak 2006-ban lokálpatrióták és ezentúl, hogy az országgyűlési választásokon a Jobbikra szavazók közül, mennyien fogják ismét a párt jelöltjét, Horváth Zoltánt, támogatni.
  Horváthtal már külön foglalkoztam a paksi Jobbikról szóló elemző írásomban. Az ő esélyei abban rejlenek, hogy részönkormányzati képviselőként rutinnal bír és országgyűlési képviselőjelöltsége révén elég ismert is, valamint a paksi Jobbik egyik meghatározó figurája. Horváthnak, mindamellett, hogy pártja Dunakömlődön is jól szerepelt áprilisban, nem kell szembenéznie azzal, amivel a többi jelöltnek, ő az egyedüli cseresznyési érdekeltségű a versenyben, így az ott lakók masszív támogatására számíthat, ahogy ezt tavasszal meg is kapta.

  Ha az a feltételezésem, - mely szerint az áprilisi jobbikos szavazótábor egy jelentős része 2006-ban a lokálpatriótákra voksolt -, igaznak bizonyulna, akkor annak Spiesz József örülhetne a legjobban. Kovács 2006-ban 322 szavazattal nyert, miközben a Jobbik 150 voksot szedett össze a külső településrészeken tavasszal, így tehát nem kizárható, hogy a párt jelöltje akár harmadát, vagy akár felét is elveheti a 2006-ban még Kovácsra leadott szavaztoknak. Ez esetben Spiesz József idén már biztos befutó lehetne, persze ennél összetetteb a kép.

Horváth Zoltán (fotó: Paksi Hírnök)

  Tavasszal, a két választási forduló között a Medián készített egy olyan felmérést, mely azt vizsgálta, hogy azokban a budapesti körzetekben, ahol a Jobbik nem tudott továbbjutni, ott a jobbikos szavazók a második fordulóban kire is adják majd voksukat. Az eredmény szerint általában 10 jobbikosból 7 úgy nyilatkozott, hogy a Fideszt támogatja majd szavazatával a második fordulóban. Persze nem tudjuk, hogy a pesti adatok Paksra mennyiben érvényesek, de ebből a kutatásból levonható az a következtetés, hogy rengeteg jobbikos szavazó a Fidesztől került a Jobbikhoz. Így aztán elképzelhető, hogy a Jobbik szavazótáborát nézve egyenlő arányban lennének azok, akik 2006-ban Kovácsra vagy Spieszre adták voksukat. Ha belekalkuláljuk, hogy a Paks Városért Mozgalom, 2010-ben a szintén dunakömlődi érdekeltségű Lipták Jánost indítja, akkor előállhat az az eshetőség is, hogy az MSZP-nél erősebb Jobbik csökkenti Spiesz és Kovács támogatottságát, akiktől Lipták is szavazatokat visz majd el, így ha minimálisan is, de a jobbikos Horváth fölé tud keredni mindkét nagy riválisának.

  A valóság ennél sokkal összetettebb és úgy érzem a harmadik variáció az, ami ehhez leginkább közelít. Míg a radikálisabb fideszes szavazók és az addig pártsemleges lokálpatrióta szavazók egy része ideális pártot fedezhetett fel a Jobbikban, addig a körzetben a tavaszi választáson megmutatkozó, 150 fős jobbikos szavazótábor, ahogy egy korábbi, a Tolna megyei Jobbik szerepléséről szóló írásomban már utaltam rá, részben, sőt akár meghatározó részben, bármilyen meglepő is, volt szocialista szavazókból állhatott össze, akik kiábrándultak pártjukból, de nem akartak a Fideszre sem szavazni. Ha nagyjából azonos arányú a jobbikos szavazótábor összetétele, akkor az Kovács Sándor esélyeit erősíti meg. 
  Emellett számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy azok közül, akik a Jobbikra szavaztak áprilisban, csak a korábbi fideszes és szocialista szavazók fogják ismételten a párt jelöltjét támogatni. Mivel a PLE csak helyben politizál, az sem kizárható, hogy azok a 2006-os lokálpatrióta szavazók, akik tavasszal a Jobbikot támogatták, az önkormányzati választáson kitartanak az egyesület jelöltje mellett. Ha ez a felállás lesz tapasztalható, akkor az végképp bebiztosítja Kovács győzelmét a körzetben.

  Az MSZP által indított Forster József 2002-ben, egy pártja számára sokkal kedvezőbb országos légkörben már elveszítette a választást, valamint a rendszerváltás óta az MSZP leggyengébb pontja Pakson a külső településrészek körzete. Forster egyedül a pártja által meghirdetett program népszerűségében bízhat, hiszen az MSZP polgármesterjelöltje az eddigi két részönkormányzat helyett hármat ígér az ott lakóknak, igaz ez Dunakömlődöt például nem érintené, mivel Kömlőd eddig is rendelkezett saját részönkormányzattal.

  A PVM által indított Lipták János ez idáig ismeretlen volt a paksi politikában. Mivel a külső városrészeken kis közösségekről beszélünk, a választáson itt különösen felértékelődnek a személyes kapcsolatok. Ebből kifolyólag Lipták szerepléséről elég nehéz lenne részemről előre bármit is nyilatkozni, de több erős ellenfele mellett úgy látom, hogy újként csak relatív sikerre van lehetősége.


Hivatkozás:
*A medián felmérése

*Gutai István; Gyönyörű a szibériai erdő, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2005 -153. oldal

*(A 98'-as önkormányzati választás eredményei)
*(A 2002-es eredmények - Paksi Városháza, 2002. október II. évf. 9. szám)
*(A 2006-os eredmények)

*(Itt tekinthető meg a körzetben indulók listája)

Leber biztosra megy

Leber Ferenc (fotó: paks.fidesz.hu)

  A VII-es választókerület, a II-es mellett, a Fidesz másik legbiztosabb körzete. A választókörzet a régi 7-es vk. egyik felét és a régi 9-es vk. területét foglalja magába. A 7-es körzetet az előző írásomban már elemeztem. Emlékeztetőül annyit, hogy a körzet mindig ingatag volt, vezetése az országos közhangulatnak megfelelően váltakozott. A 9-es vk.-ról tudni kell, hogy az MSZP, a rendszerváltás óta egyszer tudott csak győzni itt, 1994-ben, akkor is mindössze 13 szavazattal verve a KDNP jelöltjét, akitől a Fidesz-MDF koalíció- és kisgazdák jelöltje is rengeteg szavazatot vitt el. Ha működött volna valamiféle együttműködés a jobboldali pártok között Pakson, akkor a körzet 94'-ben sem került volna az MSZP kezére. 1998 óta aztán folyamatosan a Fidesz  által indított jelöltek nyerték el a körzetben a képviselői széket. Bagdy László, 98'-ban és 2002-ben, míg Dr. Potoczky Iván 2006-ban.

 Most, 2010-ben, a FIDESZ Leber Ferencet indítja a képviselői székért. Leber esélyei a körzet általános beállítottságát, a tavaszi választások itteni eredményeit (64%) és az országos közhangulatot tekintve nagyon kedvezőek.

 A polgármesteri székért induló Mezősi Árpád is e körzetben száll versenybe az egyéni képviselői székért. A jobboldali alapbeállítottságú körzetben a politikus esélyei kedvezőtlenek, egyedül az emelheti meg a rá leadott szavaztok mennyiségét, hogy .egyben polgármesternek is indul, amivel egyfajta többlet tekintélyhez juthat a körzet választóinak szemében.

 Jantnerné Oláh Ilona, a PLE jelöltje, 2006-ban, a külső városrészeken elért győzelmet leszámítva, a legjobb lokálpatrióta eredményt hozta Pakson (16,42%). 2002-ben az akkor még lokálpatriótaként induló Dr. Potoczky Iván is 26%-os szavazati arányt szerzett és ezzel második lett a szocialista jelölt előtt. Jantnerné további előnye, hogy a Jobbik nem tudott jelöltet állítani a körzetben, így nem vesz majd el tőle voksokat október 3-án. A Jobbik tavasszal egyébként ebben a körzetben szerepelt a leggyengébben Paks belterületén, az itteni szavazókörökben alig több, mint 10%-ot szedett csak össze.

 A PVM által indított Wahl János újnak számít a paksi politikai életben. Relatív sikerének igazi esélye, ha (mivel egy régóta egy párti kézben lévő körzetről beszélünk) a választók egy része bizonyos fajta újítást szeretne, hiszen a másik három jelölt mindegyike részt vett már korábbi választásokon. Elképzelhető egy olyan jellegű választói magatartás, melyben a szavazópolgár a teljesen "tisztalappal induló" jelöltre adja voksát. Igaz, ugyanez az "újdonság" hátrányára is lehet Wahlnak.




Hivatkozások:

*Gutai István; Gyönyörű a szibériai erdő, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2005 -153. oldal

*(A 98'-as önkormányzati választás eredményei)
*(A 2002-es eredmények - Paksi Városháza, 2002. október II. évf. 9. szám)
*(A 2006-os eredmények)

*(Itt tekinthető meg a körzetben indulók listája)

Kételyek között

Szabó Péter (fotó: Paksi Hírnök)

  Az eddig említett fideszes jelöltek többségével szemben, Dr. Nagy Tibornak, a párt paksi VI. számú választókerülteben induló jelöltjének egyeltalán nem lesz egyszerű a győzelem megszerzése. A VI.-os vk., melyet a korábbi 8-as körzetnek és a régi 7-es körzet felének összevonásával hoztak létre, sohasem tartozott a FIDESZ helyi bástyái közé. Míg a régi 7-es vk.-ban 1990-ben a FIDESZ-SZDSZ jelöltje, aratott sikert, addig 94'-ben már csak utolsó előtti helyre tudott befutni a párt, igaz ugyan, hogy az MSZP-SZDSZ sem nyert, de jelöltjük megelőzte a fideszes jelöltet. Az 1998-as széljárás ismét a jobboldalnak kedvezett és Hajba Antal a FIDESZ-MPP-MDF-SZDSZ-Polgári Kör csoportosulás színeiben megnyerte a körzetet,. 2002-ben Zsarnai Sándorné, az MSZP jelöltje, pártja egyik legerősebb paksi eredményét hozva, szerezte meg a képviselői széket a körzetben, míg a 2006-os közhangulatban újra a FIDESZ jelöltje, a most az I-es vk.-ban induló Barnabás István szerezte meg a legtöbb voksot Zsarnainéval szemben. Nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy 2006-ban a legszorosabb eredmény itt született, hiszen a korábbi szocialista képviselőnő 3%-kal maradt le Barnabástól. A 8-as számú választókörzetben, megfelelően az országos erőviszonyoknak, 94-ben az MSZP-SZDSZ jelöltje nyert, igaz mindössze 3 szavazattal a jobboldali pártok által alkotott koalíció előtt. 1998-ban, a fideszes, Bogáncs János a szavazatok közel 60%-át megszerzve lett képviselő, habár paksi viszonylatban az egyik legjobb szocialista eredmény is ugyanebben a körzetben született a 98'-as választáson, Törteli Béla ugyanis az érvényes szavazatok 24%-át kapta meg. 2002-ben fordult a kocka és győzőtt, a most (Barnabáshoz hasonlóan) szintén az I-es vk.-ban induló Dr. Strasszer Tamás, igaz mindössze 10 szavazattal előzte meg a Polgári Összefogás jelöltjét. 2006-ban, ahogy a nyolc akkori másik paksi körzetekben is, a FIDESZ támogatásával induló Bana János aratott sikert Strasszerrel szemben.

 Ami az előző választások eredményeit illeti, első blikkre kiszúrható, hogy a körzet mindig is nagyon ingatagnak számított és sokszor a győztes is csak egy-két szavazattal tudott többet szerezni, mint a második helyezett. Az mindenképpen borítékolható, hogy a körzet egy nagy létszámú és masszív baloldali szavazócsoporttal bír, én mégis érzek egyfajta jobboldali túlsúlyt. Az "érzek" kifejezést itt szándékosan használom, mivel tudományosan megindokolni ezt az állításomat ebben a pillanatban nem tudnám, de véleményem szemléltetése céljából Gutai Istvánt idézem, aki a Gyönyörű a szibériai erdő című könyvében,  arról, hogy a baloldali jelölt 94'-ben 3 szavazattal verte meg a FIDESZ és szövetségei által indított jelöltet, a következőképpen ír:

Talán itt mutatkozott meg legszembetűnőbben a parlamenti ellenzéki pártok együttműködésének a fogyatékossága: harmadik a keresztény demokrata jelölt lett.

 Ugyanez a logika vezetett a 2002-es választáson is a Polgári Összefogás jelöltjének sikertelenségéhez. Süli János 10 szavazattal kapott ki, amikor a harmadik helyen, a négy évvel azelőtt még FIDESZ-jelöltként induló Bogáncs János végzett, 115 szavazattal. A 94'-es és a 2002-es választási eredményekből levonva a következtetéseket, a magam részéről, még ha ez nem is igazolható a politika-tudmány szempontjából (hacsaknem létezik olyan közvélemény-kutatás, amely 2002-ben, Pakson, a lokálpatrióta szavazók másodlagos pártszimpátiáját vizsgálta) jobboldali túlsúlyt vélek felfedezni.


 2010-ben a FIDESZ Dr. Nagy Tibort indítja a VI-os választókörzetben. Nagy, habár nem rendelkezik múlttal a paksi politikában, a másik négy jelölttel szemben, a neve mellett lévő pártlogó előnyével állhat a rajthoz. A politikusnak azonban számításba kell vennie, azt a számára kedvezőtlen tényt, hogy az őt indító FIDESZ ezekben a szavazókörökben érte el leggyengébb eredményét a városban tavasszal (éppencsak meghaladta a pártra leadott voksok aránya az 50%-ot), miközben a szocialisták a legjobb eredményeiket itt hozták, volt ahol 24%-os szavazati arányt elérve, míg a Jobbik a város tényleges területén elért eredményeit tekintve, szintén itt volt legerősebb, 20% körüli szavataránnyal.
  Tény és való, hogy az elért szavazatarányok (50%, 24% és 20%) közötti óriási különbségről beszélünk, azonban Nagy számára fennáll a veszélye annak, hogy különböző részvételi hajlandóság lesz majd tapasztalható az önkormányzati választáson, mint az országgyűlési választáson volt és előre nem lehet tudni, hogy a sokak által győztesnek elkönyvelt FIDESZ, vagy a rosszabb helyzetből induló MSZP szavazói lesznek az adott szituációban motiváltabbak a szavazásra. Ennek ebben a körzetben, ahol mindig csak néhány szavazton múlt a győzelem vagy a vereség, sokkal nagyobb jelentősége van, mint bármelyik másik városrészben. Amennyiben a FIDESZ szavazói otthon maradnak abban a hitben, hogy az országos szintű közvélemény-kutatások által már kimutatott győzelem és a tavaszi választásokon elért eredmény "magától" megismétlődik, akkor abból kizárólag Nagy jöhet ki rosszul.
  Tovább fogja gyengíteni a Fideszt, hogy azok közül, akik áprilisban a párt mellé tették voksukat, feltételezhető, hogy lesznek most olyanok, akik valamelyik helyi szervezet jelöltjét támogatják majd.
 A Paks Városért Mozgalom, Bana Jánost indítja a körzetben, aki 2006-ban még a Polgári Összefogás támogatásával indult és lett képviselő a régi 8-as vk.-ban, így egészen biztos, hogy a Bana által elvitt szavazatok a FIDESZ táborát fogják csökkenteni, míg a lokálpatrióták által indított Szabó Péter szintén számíthat olyan szavazatokra, amiket tavasszal még a FIDESZ-KDNP lista kapott.

 Zsarnai Sándornénak, akit az MSZP-SZDSZ immár harmadik alkalommal indít a körzetben, nem kell olyan aggályokkal számolnia, mint Nagynak. A politikusnő választókörzete rendelkezik egy eddig tartósnak bizonyuló, paksi viszonylatban nagy létszámú, baloldali szavazótáborral. Ezt a szavazótábort nem sok eséllyel tudja majd megszólítani egyik helyi szervezet sem. A korábbi FIDESZes képviselő, Bana János, aligha számíthat balról érkező szavazatokra, míg a PLE jelöltje, Szabó Péter is inkább a tavaszi jobbikos és fideszes voksok közül gyűjthet majd magának, az elkövetkező választáson. Míg Nagy eddig ismeretlen volt a helyi politikában, addig Zsarnainéról kétségtelenül el kell, mondani, hogy az utóbbi 8 év egyik legnépszerűbb és legsikeresebb baloldali politikusa volt Pakson és majd egy évtizedes önkormányzati rutinja is vonzó lehet a választópolgároknak szavazatuk leadásakor. Mindennek ellenére pártja óriási hátrányából ő sem fog tudni előnyt kovácsolni. Az ő reménye az lehet, hogy a választáson való részvételi hajlandóság és a helyi szervezetekre leadott szavazatok aránya neki fog majd kedvezni.

 Szabó Péternek, a lokálpatrióták jelöltjének, a helyzete egyelőre teljesen kétesélyes. Szabó 2002-ben és 2006-ban a régi 6-os számú körzetben indult. A politikus, a 2002-ben megszerzett szavazóinak közel 40%-át veszítette el a 2006-os választásokig (2002-ben 147 szavazatot szerzett, 2006-ban már csak 90-et), így esetében kérdéses, hogy az új helyszín mit eredményez. Idén feltehetően a Jobbikkal is osztoznia kell a voksokon. Számításba kell azonabn venni, hogy a politikus helyzetét javíthatja, hogy 2006-ban listáról be tudott kerülni az önkormányzatba és ott megfelelő ismeretségre és rutinra tehetett szert. Ez a tény akár meg is növelheti sikerességét a választókörzetben, valamint a városi gimnázium történelemszakos tanáraként számíthat a körzetében élő fiatalok (egykori és mai tanítványainak) szavazatára is. Az ő szerepléséről előre nyilatkozni felelősséggel nem lehet. Egy önkormányzati választáson, ahol nem csak a jelöltet indító párt, hanem a jelölt személye is rengeteget vet a latba, akár a győzlemet, akár a teljes kudarcot is eredményezhet az ő esetében.

 Bana János, aki 2006 óta a régi 8-as vk. fideszes képviselője volt, most a PVM színeiben indul. Bana  elsősorban régi fideszes szavazóiban bízhat. Kérdéses, hogy a narancsszínű logó nélkül mennyien voksolnak majd rá 2006-os szavazói közül. Számíthat még az őt indító mozgalom szavazóira is, akiknek aránya 2006-ban a 7-es és 8-as választókörzeteket figyelembe véve 3- illetve 6%-ot tett ki.

  A Jobbik által indított Bogáncs Tamás János, a Paks város területén lévő "legjobbikosabb" választó körzetben indul. Pártja a város területén kimagaslónak számító, 20% körüli eredményt szerzett áprilisban, a körzethez tartozó szavazókörökben. Ha meg tudtja tartani azt a nagyjából 250 fő körüli szavazócsoportot, aki tavasszal pártját támogatta, akkor azzal, akárcsak az I-es vk.-ban induló jobbikos Hunyadi László, rendkívül nagy szavazatszámmal növelhetné a Jobbik kompenzációs listáját, ami számára sem mindegy, hiszen Gáspár Viktor, helyi pártelnök után, Bogáncs a második a Jobbik paksi listáján.


Hivatkozások:

*Gutai István; Gyönyörű a szibériai erdő, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2005 -153. oldal

*(A 98'-as önkormányzati választás eredményei)
*(A 2002-es eredmények - Paksi Városháza, 2002. október II. évf. 9. szám)
*(A 2006-os eredmények)

*(Itt tekinthető meg a körzetben indulók listája)

Az Építők útja jobbra vándorol

Csajági Sándor (fotó: paks.fidesz.hu)

  Történelmi kudarcot szenvedhet el a baloldal a paksi V-ös választókörzetben, mely a Tölgyfa utcát és a Gesztenyés utat leszámítva megegyezik a korábbi paksi VI. választókörzettel. A baloldal egyik paksi erősségének számító körzetet 1994-ben a korábbi polgármester, Bor Imre fölényesen nyerte meg, SZDSZ-MSZP színekben, majd 98'-ban szintén ő, a szavazatok több mint 45%-át megszerezve, a Fidesz-MPP-MDF-SZDSZ-Polgári körök jelöltjeként aratott győzelmet (és egyben másodszor lett a város polgármestere) - mindemellett az MSZP jelöltje Rákosi Gusztáv, pártja egyik legerősebb paksi eredményét tudta itt hozni. 2002-ben a szocialistaként induló Kiss Mária, vette át a körzet irányítást, megelőzve a Függetlenek Szövetsége jelöltjeként induló Bor Imrét. A Fidesz jelöltje akkor csak a 3. helyen tudott végezni holtversenyben Szabó Péterrel, a lokálpatrióták jelöltjével (aki idén az új VI-os vk.-ban indul). Aztán 2006-ban, feltételezhetően az országos események hatására itt is fordult a széljárás és a Polgári Összefogás jelöltje, Szabó Sándor győzedelmeskedett a korábbi képviselőt, Kiss Máriát legyőzve.

Csajági Sándor 2002-ben, a VJE képviselőjelöltjeként

  A FIDESZ úgy döntött, hogy ezúttal Csajági Sándort indítja a körzetben a képviselői székért. Csajági nem ismeretlen a paksi közéletben, 2002 óta az Energetikai Szakközép Iskola (ESZI) igazgató-helyettese. A politikus a 2002-es helyhatósági választásokon, a Dr. Bencsik Lajos által vezetett, Városunkért, Jövőnkért Egyesület jelöltjeként a régi IV-es választókörzetben indult, mely egyesület most az MSZP-vel alkotja a választáson induló Balközép Szövetséget. Ez a tény a tudatos szavazókban, akik egyébként a Fideszt támogatnák, megkérdőjelezheti a jelölt hitelességét, ám ez önmagában aligha jelent majd akkora szavazatveszteséget, amekkora megakadályozhatná Csajági győzelmét, hiszen pártja 339 voks előnnyel végezett a szocialisták előtt a választókörzethez tartozó szavazókörökben a tavaszi megmérettetésen.

Kiss Mária (fotó: Paksi Hírnök)

 Az MSZP által indított Kiss Mária, bár 2002 és 2006 között képviselhette körzetét,a mostani országos közhangulat tükrében viszont szinte az is kizárható, hogy összeszedje a Fidesz megveréséhez szükséges (nagyjából 500 körüli) szavazatszám felét.

 A korábban a Fidesz által indított Szabó Sándor sem számíthat komolyabb sikerre, mivel az őt indító Paks Városért Mozgalom jelöltje a 2006-os választáson mindössze 3,64%-ot volt képes megszerezni és a mozgalom, a még aranykorának számító 98'-as választáson is az egyik leggyengébb eredményét érte el ezen a városrészen.

 Reményi János, a lokálpatrióták jelöltje 2006-ban már indult itt a képviselői székért, akkor 14%-os eredményt elérve. Reményinek már az komoly kihívást jelenthet, hogy továbbra is megtartsa szavazóit a Jobbik megjelenésének ellenére is. Ez utóbbi párt Molnár Éva személyében talált alkalmas jelöltet a körzet vezetésére. A politikus-hölgy még ismeretlen a helyi politikában, ami tovább erősítheti abból adódó hátrányát, hogy pártja áprilisban a harmadik helyen végezve 15,1%-os eredményt produkált a körzetben.

Hivatkozások:

*Gutai István; Gyönyörű a szibériai erdő, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2005 -153. oldal

*(A 98'-as önkormányzati választás eredményei)
*(A 2002-es eredmények - Paksi Városháza, 2002. október II. évf. 9. szám)
*(A 2006-os eredmények)

*(Itt tekinthető meg a körzetben indulók listája)