Kié lesz a vár? Szemtől szembe.

Ki foglalhatja el Dunakömlőd erősségét?

  Erre a kérdésre válaszolni ma elég kockázatos dolog, mivel a versenybeszállók között többen is számíthatnak erre jó eséllyel. Az itteni eredmény kulcskérdése az, hogy a tavasszal igencsak nagy létszámot képező jobbikos szavazótábor honnan verbuválódott. Az eredmény kialakulására több lehetséges variációt is elképzelhetőnek tartok.

  A VIII-as választókörzet, a Biritót, Csámpát, Cseresznyést, Dunakömlődöt, Gyapát, és Hegyespusztát magába foglaló, külső városrészeket tartalmazó választókörzet, mely teljesen megegyezik a korábbi 10-es szavazókörzettel. Ezen a városrészen, az országos politikában is jelen lévő párt jelöltjének legutoljára 1994-ben sikerült nyernie. A most a FIDESZ-KDNP kompenzációs listáján 3. helyen szereplő, Dr. Széchenyi Attila óta csak helyi szervezetek jelöltjei voltak képesek a külső városrészeken győzni. 1998-ban Kern József a PVM színeiben, majd 2002-ben szintén ő, lokálpatriótaként. Kern 2006-ban a régi I-es körzetben indult, a Fidesz-Polgári Összefogás csapatával, így a lokálpatrióták, a korábban listás képviselőként az önkormányzatban már dolgozó, dunakömlődi gyökerekkel rendelkező Kovács Sándort, az egyesület elnökét indították. Kovács, igaz, hogy csak 10 szavazattal, de egyedüliként a városban, meg tudta verni a  fideszes jelöltet, Spiesz Józsefet. Az eredmény nem csak annak tükrében kimagasló, hogy egyedüliként itt győzött olyan induló, akit nem a FIDESZ támogatott, hanem az, hogy Kovács egy olyan országos közhangulatban tudta megtartani egyesületének a körzetet, amelyben a választók célja az országot kormányzó szocialisták megbüntetése volt, és ezt azzal kívánták elérni, hogy az önkormányzati választáson az MSZP nagy jobboldali riválisát juttatják a különböző önkormányzati pozíciókba.

Kovács Sándor (fotó: Paksi Hírnök)

  A mostani választásokon azonban teljesen más helyzettel kell megbirkóznia az indulóknak. Míg a Fidesz országos népszerűsége az egekben szárnyal, addig Kovács Sándornak, aki önkormányzati képviselőként dolgozott a körzetben és ezáltal rengeteg új ismeretségre és támogatóra tehetett szert az elmúlt négy évben, a Jobbik megjelenésével is szembe kell néznie.
  Kovács 8 éves önkormányzati tapasztalattal bír, 4 éve képviseli az önkormányzatban a külső városrészeket. Az egyesület, melynek színeiben indul, 2002 óta kétszer is megnyerte a választókörzetet. Kovács önkormányzati tapasztalata és ismeretségi hálózata elég lehet ahhoz, hogy ismét ő szerezze a legtöbb szavazatot. Most azonban már nem csak az országos Fidesz-párti közhangulattal kell szembenéznie, amivel önmagában elképzelhető, hogy ismét meg tudna birkózni. Nagyobb probléma lehet számára, hogy a többi jelölt közül, rajta kívül még hárman kömlődi érdekeltségűek, így az ő szavazótáborát fogják apasztani. További nehézségeket jelent majd a lokálpatriótáknak a Jobbik megjelenése és sikere. A párt a biritói szavazókörben 26%-ot szerzett tavasszal, míg a dunakömlődi Ügyfélszolgálati Irodában berendezett szavazókörben 21%-ot ért el, igaz a másik két szavazókörben gyengébben szerepelt A Jobbik ezzel második helyen végzett az MSZP előtt a körzetben.
  Kovács számára a legfőbb kérdés tehát az, hogy a tavaszi jobbikos szavazók közül mennyien voltak 2006-ban lokálpatrióták és ezentúl, hogy az országgyűlési választásokon a Jobbikra szavazók közül, mennyien fogják ismét a párt jelöltjét, Horváth Zoltánt, támogatni.
  Horváthtal már külön foglalkoztam a paksi Jobbikról szóló elemző írásomban. Az ő esélyei abban rejlenek, hogy részönkormányzati képviselőként rutinnal bír és országgyűlési képviselőjelöltsége révén elég ismert is, valamint a paksi Jobbik egyik meghatározó figurája. Horváthnak, mindamellett, hogy pártja Dunakömlődön is jól szerepelt áprilisban, nem kell szembenéznie azzal, amivel a többi jelöltnek, ő az egyedüli cseresznyési érdekeltségű a versenyben, így az ott lakók masszív támogatására számíthat, ahogy ezt tavasszal meg is kapta.

  Ha az a feltételezésem, - mely szerint az áprilisi jobbikos szavazótábor egy jelentős része 2006-ban a lokálpatriótákra voksolt -, igaznak bizonyulna, akkor annak Spiesz József örülhetne a legjobban. Kovács 2006-ban 322 szavazattal nyert, miközben a Jobbik 150 voksot szedett össze a külső településrészeken tavasszal, így tehát nem kizárható, hogy a párt jelöltje akár harmadát, vagy akár felét is elveheti a 2006-ban még Kovácsra leadott szavaztoknak. Ez esetben Spiesz József idén már biztos befutó lehetne, persze ennél összetetteb a kép.

Horváth Zoltán (fotó: Paksi Hírnök)

  Tavasszal, a két választási forduló között a Medián készített egy olyan felmérést, mely azt vizsgálta, hogy azokban a budapesti körzetekben, ahol a Jobbik nem tudott továbbjutni, ott a jobbikos szavazók a második fordulóban kire is adják majd voksukat. Az eredmény szerint általában 10 jobbikosból 7 úgy nyilatkozott, hogy a Fideszt támogatja majd szavazatával a második fordulóban. Persze nem tudjuk, hogy a pesti adatok Paksra mennyiben érvényesek, de ebből a kutatásból levonható az a következtetés, hogy rengeteg jobbikos szavazó a Fidesztől került a Jobbikhoz. Így aztán elképzelhető, hogy a Jobbik szavazótáborát nézve egyenlő arányban lennének azok, akik 2006-ban Kovácsra vagy Spieszre adták voksukat. Ha belekalkuláljuk, hogy a Paks Városért Mozgalom, 2010-ben a szintén dunakömlődi érdekeltségű Lipták Jánost indítja, akkor előállhat az az eshetőség is, hogy az MSZP-nél erősebb Jobbik csökkenti Spiesz és Kovács támogatottságát, akiktől Lipták is szavazatokat visz majd el, így ha minimálisan is, de a jobbikos Horváth fölé tud keredni mindkét nagy riválisának.

  A valóság ennél sokkal összetettebb és úgy érzem a harmadik variáció az, ami ehhez leginkább közelít. Míg a radikálisabb fideszes szavazók és az addig pártsemleges lokálpatrióta szavazók egy része ideális pártot fedezhetett fel a Jobbikban, addig a körzetben a tavaszi választáson megmutatkozó, 150 fős jobbikos szavazótábor, ahogy egy korábbi, a Tolna megyei Jobbik szerepléséről szóló írásomban már utaltam rá, részben, sőt akár meghatározó részben, bármilyen meglepő is, volt szocialista szavazókból állhatott össze, akik kiábrándultak pártjukból, de nem akartak a Fideszre sem szavazni. Ha nagyjából azonos arányú a jobbikos szavazótábor összetétele, akkor az Kovács Sándor esélyeit erősíti meg. 
  Emellett számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy azok közül, akik a Jobbikra szavaztak áprilisban, csak a korábbi fideszes és szocialista szavazók fogják ismételten a párt jelöltjét támogatni. Mivel a PLE csak helyben politizál, az sem kizárható, hogy azok a 2006-os lokálpatrióta szavazók, akik tavasszal a Jobbikot támogatták, az önkormányzati választáson kitartanak az egyesület jelöltje mellett. Ha ez a felállás lesz tapasztalható, akkor az végképp bebiztosítja Kovács győzelmét a körzetben.

  Az MSZP által indított Forster József 2002-ben, egy pártja számára sokkal kedvezőbb országos légkörben már elveszítette a választást, valamint a rendszerváltás óta az MSZP leggyengébb pontja Pakson a külső településrészek körzete. Forster egyedül a pártja által meghirdetett program népszerűségében bízhat, hiszen az MSZP polgármesterjelöltje az eddigi két részönkormányzat helyett hármat ígér az ott lakóknak, igaz ez Dunakömlődöt például nem érintené, mivel Kömlőd eddig is rendelkezett saját részönkormányzattal.

  A PVM által indított Lipták János ez idáig ismeretlen volt a paksi politikában. Mivel a külső városrészeken kis közösségekről beszélünk, a választáson itt különösen felértékelődnek a személyes kapcsolatok. Ebből kifolyólag Lipták szerepléséről elég nehéz lenne részemről előre bármit is nyilatkozni, de több erős ellenfele mellett úgy látom, hogy újként csak relatív sikerre van lehetősége.


Hivatkozás:
*A medián felmérése

*Gutai István; Gyönyörű a szibériai erdő, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2005 -153. oldal

*(A 98'-as önkormányzati választás eredményei)
*(A 2002-es eredmények - Paksi Városháza, 2002. október II. évf. 9. szám)
*(A 2006-os eredmények)

*(Itt tekinthető meg a körzetben indulók listája)